Szerencs Város Önkormányzata az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére ünnepséget és koszorúzásokat szervezett 2011. március 15-én. Az idei ünnepi program Ondon kezdődött a kora délutáni órákban. Nagy József szavalata után Ringer István tárogatójának hangjai mellett helyezték el az önkormányzat és a helyi idősek otthonának képviselői a megemlékezés koszorúit az ondi 1848-as emléktáblánál.
A városi megemlékezést Szerencsen a Bocskai István Gimnázium aulájában tartották, amelyet teljesen megtöltött az ünneplő közönség. Az ünnepséget a Himnusz nyitotta meg, majd dr. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár úr beszédét hallhatták a jelen lévők.
Államtitkár úr beszédét Jókai Mór szavaival kezdte: “A pillanat, melyet élünk, komolyabb teendőkre szólít fel bennünket. Európa minden népe halad és boldogul, haladnunk és boldogulnunk kell nekünk is! Legyen béke, szabadság, egyetértés!” Dr. Répássy Róbert hangsúlyozta, hogy „március tizenötödike mindenekelőtt az elszántság, a lendület, a tenni vágyás ünnepe, elmondta: a szabadság, mint feltétel egybeforrott a polgárosodás, a polgári Magyarország megteremtésének céljával”. A mai korral az alábbiak szerint vont párhuzamot: „a mi március tizenötödikénken, a szabadságért nem idegen erőkkel kell megküzdenünk. Nekünk a gazdasági szabadságunkért, a minket gúzsba kötő adóssággal kell megküzdenünk.” Államtitkár úr Szerencs forradalmi érdemeit is méltatta, miszerint „tudjuk, hogy ebből a harcból sok-sok helyi közösség, így Szerencs városa is kivette a részét. A magyar történelembe Szerencs városa nemcsak azzal, írta be magát végérvényesen, hogy otthont adott annak az országgyűlésnek, mely Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választotta 1605-ben, hanem hősiesen helyt állt az 1848/49-es forradalom során is, hiszen mikor 1849 januárjától Szerencs környéke hadszíntérré változott, a városban toborozták a környékről a nemzetőrségbe jelentkezőket, egyben kerületi központ működött itt, és a város a hadsereg élelmiszerrel való ellátásában is részt vett. Az 1848/49-es forradalom egy széles nemzeti összefogáson alapuló átalakulás kezdete volt melynek sikeréhez a szerencsi közösség is nagyban hozzájárult.” „Március 15-e minden magyar ember nagy, közös és szent ünnepe, az összmagyarság ünnepe. A jövő kihívásainak csak erős, magában bízó, egységes nemzet tud megfelelni. Március tizenötödike nem a múlt, hanem a jövő. Mert mindaz, amit ebből az ünnepünkből meríthetünk, az összeköti a múltat és a jövőt.” – zárta gondolatait dr. Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyi államtitkára.
A beszédet követően a Bocskai István Gimnázium „Talpra magyar” című történelmi táncjátékát tekinthette meg a közönség, amelyben a folklór nyelvén mesélték el a 163 évvel ezelőtti történéseket.
A műsor után az ünnepség a Kossuth-szobor megkoszorúzásával folytatódott, ahol dr. Egeli Zsolt alpolgármester úr Kossuth Lajos szavait idézve szólt a jelen lévőkhöz. A koszorúzást követően az ünneplők a Szerencsi Általános Iskola ütőegyüttesének felvetésével vonultak az 1848-as emlékműhöz, ahol Koncz Ferenc polgármester úr méltatta a márciusi ifjakat, a forradalom vívmányait, és kiemelte, mindig akadnak olyan fiai a hazának, akik a kellő időben helyt állnak, ha a közös célok elérése, a haza megmentése, vagy a szabadság újra és újra szükséges kivívása erre szólítja őket. Az ünnepség koszorúzással folytatódott, majd Nagy József szavalta el a Szózatot, amelyet Ringer István tárogatómuzsikája kísért.
|
 |
 |
Fotó: Szerencsi Hírek
