Tokaj, Budapest - Csak akkor lehet hatékony a világörökségi törvény Tokaj-Hegyalja számára, ha az a helyi akarattal együtt működik.
A kormány az Országgyűlés elé terjesztette a világörökségi törvényt, amelynek parlamenti tárgyalása is hamarosan megkezdődik. A jogszabály jelentőségét jelzi, hogy a világon eddig mindössze négy ország rendelkezik világörökségi törvénnyel. Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár így jellemezte a készülő jogszabályt: „Magyarország egy példaértékű világörökségi törvénnyel fog rendelkezni. Fontosságáról elmondta: „A törvény elfogadása után a hatóságoknak nem csupán lehetőségük, hanem kötelességük is lesz az érintett területekre kezelési terveket készíteni, valamint kompetenciával rendelkező kezelőszerveket kell felállítani, akik a költségvetésből forrásokkal rendelkeznek majd.”
Szalmaerőmű: lenni, nem lenni
Térségünket az aggteleki karsztvidék és a tokaji borvidék miatt érinti majd a törvényt, utóbbi pedig eleve ebben látja jövője zálogát. Gondoljunk csak tokaj-hegyaljai iparosítási tervekre (köztük kiemelten a szalmaerőműre), amelyek körül a térség igazi kincsét, a tokaji bort óvni próbálók révén is késhegyre menő viták alakultak ki az utóbbi években.
Emlékezetes, hogy a világörökségeket koordináló UNESCO és ICOMOS szakértői a helyszínen is vizsgálódtak és legrosszabb esetben az is felvetődött, hogy a szalmaerőmű-beruházás miatt Tokaj-Hegyalja elveszítheti megszerzett címét. Készült egy jelentés is, amely – egyebek melett – megállapítja: „A szalmatüzelésű erőművet nem szabad a tervezett, Szerencs várostól keletre eső területre telepíteni, mert egy ilyen erőmű súlyos negatív hatást gyakorolhat a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékét hordozó számos jellegzetességre. Ezért minden erőfeszítést meg kell tenni ezen beruházás leállítására.” A jelentés azt is megállapítja, hogy állapotromlás még nem következett be.
Az előrelépés tehát az említett világörökségi törvény elfogadása lesz, amelynek előkészítésében fontos szerepet játszott a Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesület is. Az alapvetés, hogy a borvidék fő tevékenysége a szőlő- és bortermelés, illetve az ezzel kapcsolatos gazdálkodás és az idegenforgalom, turizmus legyen. A törvénytől azt várták, hogy segítsen meghatározni például azt, milyen tevékenységeket (ipar, mezőgazdaság) lehet mindezeken túl végezni a területen – amelyek nem érintik hátrányosan a világörökségi címet – és ennek közigazgatási szervezetéről is határozzon.
Kellenek további jogszabályok
A világörökségi egyesület elnöke, Májer János szerint azért mindent nem lehet megtudni a beterjesztett törvényből, minden lényeges akkor derül ki szerinte, ha a végrehajtási utasítások is elkészülnek. „Számtalanszor végigolvastam a világörökségi törvényt – hangsúlyozta. Kerettörvény, azaz mindent vagy külön rendelet, vagy a kezelési terv hatálya alá rendel. Van egy alapprobléma. A törvény(tervezet) azt mondja, hogy a szakminiszter (esetünkben a feltehetően a kultúrárt felelős - a szerk.) dönt az adott világörökségi terület gondnokságáról. Megnyugtató lenne, ha a tervezett 9.§ (4) pontjába bekerülne egy fél mondat, az alábbiak szerint: (3) A kultúráért felelős miniszter a világörökségi gondnokságot világörökségi helyszínenként – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével választja ki a helyi önkormányzatok és civil szervezetek véleménye, javaslatai alapján.”
Az elnök szerint erre azért lenne szükség, mivel a világörökségi gondnokság csak akkor fog tudni valós eredményeket elérni akár a kezelési terv végrehajtásában, akár a hatásvizsgálatok lefolytatásában, ha a helyi lakosság ebben partner. „Nem lehet elfelejteni, hogy a világörökségi területeken élő lakosság eleve csak a gátakat látja a világörökségi védettségben (példa erre a Fertő-tó, Aggtelek vagy akár a Tokaji Borvidék), a gondnokság akkor fog tudni bármilyen eredményt elérni, ha a lakosság hajlandó vele együttműködni.”
"Az itt élők jogos igénye"
Májer Jánosnak ezzel a véleményével egybevág valamelyest Koncz Ferenc, Szerencs polgármesterének meglátása, amely az emlékezetes szalmaerőmű-ügy miatt is elgondolkodtató: „Egy biztos, mi szerencsiek a világörökségi értékek megőrzése mellett ugyanilyen fontosnak tartjuk a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek teremtését, vagy épp az útépítés ügyét is. Fejleszteni kell, de nemcsak Szerencsen, hanem minden településén Hegyaljának, hiszen az itt élők jogos igénye, hogy mindenki tisztességes munkához juthasson és abból tisztességesen megélhessen és eltarthassa a családját. Ebben a borászoknak is hasonló a véleménye...”
ÉM-SZB
Forrás: boon.hu
2011. május 17.
