A Szerencs határába tervezett szalmatüzelésű erőműről szóló népszavazást tartanak október 3-án a Borsod-Abaúj-Zempléni városban, miközben a világörökség részeként nyilvántartott Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéken ezekben a napokban nemzetközi szervezetek képviselői tájékozódnak a szalmatüzelésű erőmű fogadtatásáról.
Közben a BHD Hőerőmű Zrt. közgyűlésén Hujber Ottó, a cég elnöke az erőmű megvalósításának bizonytalansága miatt, felajánlotta lemondását, amit elfogadtak, utóda pedig felvetette, hogy a létesítményt egy dunántúli városba helyezik át.
A Szerencs és Környéke Fejlődéséért Egyesület kezdeményezésére kiírt referendumon a szavazólapon egy kérdés szerepel: „Fontosabbnak tartja-e a Szerencs hagyományaira épülő iparfejlesztést és az ehhez kapcsolódó munkahelyteremtést, mint a világörökség védőzónájába történő tartozást?” A népszavazási kezdeményezésnek az az előzménye, hogy Szerencsen a BHD Hőerőmű Zrt. munkahelyteremtéssel járó szalmatüzelésű erőművet kíván építeni. Ezt többek között a Tokaj-hegyaljai szőlészek, borászok, civil szervezetek ellenzik, mivel a világörökség részeként nyilvántartott történelmi borvidéken egy ilyen ipari létesítményt nem szabad felépíteni. A szerencsi önkormányzat ugyanakkor azonban azzal is érvel, hogy a városban a legutóbbi évekig cukorgyár működött, amelyet több mint száz évvel ezelőtt építettek.
A Hujber Ottó posztjára megválasztott korábbi műszaki igazgató, Voltay Géza levélben fordult a Koncz Ferenchez, a térség országgyűlési képviselőjéhez, és arról tájékoztatta: a cégnek lehetősége kínálkozik arra, hogy a meglévő engedélyek módosításával, illetve más engedélyek gyorsított ütemű megszerzésével a létesítményt egy olyan dunántúli városba helyezzék át, amely a beruházást teljes mértékben támogatja. A hírek szerint a megoldást preferálják a BHD Hőerőmű Zrt. befektetői is, mert úgy látják, hogy hamarabb megvalósítható az erőmű új helyszínen, mint bármiféle kompromisszummal Szerencsen.
