Szerencs - Tokaj-hegyalja és Szerencs térségének fejlesztéséről tárgyalt a szerencsi testület.
Dr. Takács András, a Tokaj-hegyalja Fejlődéséért Szövetség ügyvivője, Voltay Géza, a BHD Hőerőmű Zrt. igazgatóságának elnöke és Takács Zoltán, a Szerencs és Környéke Fejlődéséért Egyesület elnöke a fejlesztési alternatívákról beszéltek a szerencsi képviselő-testület január 20-án tartott ülésén.
Miután meghallgatták a három felet és a meghívottak válaszoltak a felmerült kérdésekre, Koncz Ferenc polgármester a napirendi pont lezárásként elmondta: ez az első lépése volt a kompromisszumos megállapodás létrejöttének. Ezt a pozitív hozzáállást folytatva a borászok, a befektető és Szerencs számára is megfelelő döntés születhet. Az alábbiakban a közel 2,5 órás beszélgetésen elhangzottakból tallózunk.
Új helyszínen
– Az előzményeket, úgy gondolom, mindannyian jól ismerik, így csak röviden foglalnám össze az utóbbi időben történteket – jelezte Voltay Géza, a BHD Hőerőmű Zrt. igazgatóságának elnöke a Szerencsre tervezett szalmaerőmű építése kapcsán.
– Miután megállapodtunk, hogy a keleti ipari park területén valósítjuk meg a beruházást, megvásároltuk az ehhez szükséges területet. Majd hosszas viták és egyeztetések után újabb területeket vásároltunk, hogy teljesíthessük azokat a dolgok, amelyeket kértek tőlünk (kicsit távolabb az úttól, dombok takarják el, fásítsuk be, stb.). A terület előkészítése során 50 ezer m3 humuszt leműveltünk, majd töltöttünk vissza.
Újabb egyeztetések végén azt gondoltuk, hogy a béke érdekében hozzájárulunk, hogy két ütemben épüljön meg a beruházás, erre a szerkezet lehetőséget ad. Ennek megfelelően elkészültek az újabb műszaki tervek, módosítottuk az engedélyeket és eljutottunk odáig, hogy kötelező érvényű pénzügyi ajánlattal rendelkeztünk az MFB-től, aminek március 31-e volt a határideje. Egy összehangolt támadás részeként (ez már a negyedik volt az ombudsman részéről) sikerült ezt a dátumot meghiúsítani, s nem írtuk alá a megállapodást. Zárójelben jegyzem meg: az ombudsman beadványát megalapozatlanság miatt visszautasította a bíróság.
Hogy milyen előnyökkel járna a beruházás, nem kell hosszan ecsetelni – mondta. Elég csak arra gondolni, hogy több száz munkahely létesülhet a beruházásnak köszönhetően, és a megállapodás szerint bevonnák a helyi vállalkozókat a kivitelezésbe. Helyi szolgáltatások vennének igénybe, beszállítói partnereket keresnének és jelentős adóbevételeket is generálnának.
– Mivel az összes engedéllyel rendelkezünk, pozitív döntés esetén akár egy hónapon belül is tudnánk kezdeni a munkát – tette hozzá.
Mi a jelenlegi helyzet?
– Hosszú csend és a választások után a polgármester úrral egy pozitív kicsengésű megbeszélést folytattunk, s egyetértettünk két alapvető kérdésben. Elmondtam neki, hogy nem akarunk továbbra is nemtelen vitát folytatni, elsősorban a borásztársadalommal, mert azt gondolom, hogy ez nem vezet sehova. Egyetértünk, hogy legyen új helyszíne, a prügyi út mentén lévő terület jó döntés lehet. Azzal is egyetértettünk, hogy csökkentett teljesítménnyel, egyelőre fél terheléssel épüljön meg, aztán a hosszú távú tapasztalatok és a reakciók eldöntik, hogyan tovább – összegezte Voltay Géza a beszélgetésen elhangzottakat.
Mik a feladatok?
Mint mondja, várták decemberben az ICOMOS bizottság jelentését, ami egyelőre nem hozzáférhető és akkor megelőzhették volna azokat a pletykákat, melyek szerint hivatalosan lemondtak az erőmű megépítéséről.
– Erről szó sincs! – hangsúlyozta. – A BHD elkötelezett híve az erőmű építésének, készen áll erre, és ha az önkormányzatnak meg van a befogadószándéka, próbálnánk ezt közösen kommunikálni, hogy hivatalos és szakszerű is legyen. Természetesen szükség van a KÖH hozzájárulására és azt gondolom, hogy ésszerű érvek mentén megköthető a kompromisszum.
Bár az új helyszín miatt új környezetvédelmi engedélyt kell szerezniük, ezzel eddig sem volt gond.
Mit kínálnak?
– Első fázisban 80 új munkahelyet az erőműben. Egy ilyen környezetben, ahol ilyen magas a munkanélküliség, nagyon fontos ez. Nem beszélve az erőmű multiplikátor hatásáról: 100 km sugarú körben a mezőgazdaság és gépipar fejlesztése, oktatás és új szakemberek képzése kapcsolódhat a beruházáshoz – magyarázta.
– Összegzésként határozottan kijelentem, hogy a BHD 4-4,5 év után és az elköltött százmilliók ellenére is elkötelezett híve annak, hogy szülessék egy békés megállapodás. Ebben az új városvezetés maximálisan támogat minket és remélem, hogy sikerül a borásztársadalommal is elfogadtatni, hogy egy európai szintű beruházás csak pozitív hatásokat válthat ki. Készek vagyunk a további egyeztetésekre és a kompromisszumra is – hangsúlyozta.?
Kérdések és válaszok az erőmű kapcsán
Dr. Bobkó Géza:
A prügyi út területe még a világörökségi peremkerülethez tartozik-e, belül esik, vagy már kívül van azon?
Gál András:
Ha ez a testület igent mond az új konstrukcióra: kisebb erőmű, más helyen, máshol és megvan a hajlandóság, megvan-e az ehhez szükséges anyagi háttér, hogy megépüljön?
Kiss Attila:
A hőcserélő és puffer melegvíztároló létesítése a vesszőparipán. Egy ilyen beruházás milliárdos nagyságrendű, nyilvánvaló, hogy egy önkormányzat vagy önkormányzati társulás nem tudná ezt megvalósítani. Tehet-e olyan vállalást a BHD, hogy a hőcserélőt és a tárolót, a fővezetéket, a kimenőt és a visszatérőket finanszíroznák-e a beruházásokban, hogy mi majd olcsón rá tudjuk csatlakoztatni az intézmények fűtéseinket, az uszoda fűtését, stb.?
Takács István:
4-5 éve megy a huzavona az erőmű sorsáról. Mi meg elég nehéz helyzetben vagyunk. A szívem a borászok felé húz, hiszen itt élek én is köztük. Önök változtattak az eredeti elképzeléseiken, amin hosszan és makacsul ragaszkodtak. A borász társadalom és az ICOMOS fogja meghozni a döntést, nem az önkormányzat. Önöknek bizonyára lesz laboratóriumok, ennek a borásztársadalomnak fájó pontja, hogy a borminősítéseket, a mindennapos laboratóriumi vizsgálatokat a fővárosba kell végeztetni, ami sok pénzbe és energiába kerül. Vágyálom már régóta, hogy jó lenne, ha közelebb kerülne. Ha ez a laboratórium jó minőségű és jól felszerelt és akkreditáltatják, megoldhatná ezt a problémáját a borászoknak. Elképzelhető-e, hogy a helyi önkormányzat részese legyen, hiszen így az iparűzési adón túl a tulajdonosi részarányt jelentő részesedéssel is gazdálkodhatnánk.
Heves János:
Honnan ez a kitartás, 4-5 éve birkóznak a támadásokkal? Csodálkozom, hogy a befektető ezek ellenére is kitart Szerencs mellett.
Koncz Ferenc:
Mikor ülnek le a felek egymással és igényt tartanak-e az önkormányzat közreműködésére?
Voltay Géza:
Tudomásom szerint az új terület is a világörökségi zónába kerül, de ennek nincs jelentősége, mert a 4 év alatt számosszor átterveztük a dolgot az aktuális igényeknek megfelelően. Én 40 éve vagyok mérnök, de olyat még nem láttam, hogy erőművet dombokkal és fákkal eltakarjunk, mintha szégyen volna. Ez a kis játék nekünk 700 millió többletbe kerülne. Mi ezt is megtettük volna, de ez sem volt elég.
A finanszírozással különösebb probléma nem lenne. Egy ilyen beruházásnál, ami több tízmillió euró, általában úgy néz ki, hogy a bankkal van egy megállapodás, és van egy önrész, ami a mi esetünkben 20 százalék volt, de attól tartok, a mostani pénzügyi krízis hatására valahol 30 százalék körül lehet. Az elmúlt három évben legalább két komoly beruházás hiúsult meg azért, mert a külföldi befektető 3 év után azt mondta, hogy elviszi a pénzét máshová. Nonszensz, hogy 4-5 évig tart egy ilyen beruházás elkészítése. Ausztriában 3 hónap múlva megkapott minden engedélyt és a döntés meghozatalától számítva 3 hónap múlva megkezdték a beruházást.
Érdekes felvetés, hogy a rendkívül gazdag külföldi tulajdonosokkal rendelkező borásztársadalomnak mi építsünk labort, de nem mondok nemet. Készen állok erről is beszélgetni.
A tulajdonosi részvétel elképzelhető, erre sok példa van és mi is nyitottak vagyunk rá, ha ebből egy szinte mintaértékű beruházás születhet. Oroszlányban hasonló terven dolgozunk, ott ez a nagyságrendű erőmű 5500 lakást és jelentős ipari létesítményeket lát el hővel. A szolgáltatási oldal megoldható, ezt a részét örömmel vállalnák. Bár csak már ott tartanánk, hogy erről beszélhetnénk.
Honnan a kitartás? Személyes kérdés volt. 40 éve csinálom ezt a műfajt. Az előző munkahelyemen azt mondtuk, hogy 12 ajánlatból egyet sikerül megvalósítani, az már jó. Hattyúdalnak szántam, örültem volna, ha elmondhatom, hogy részt vettem egy erőmű építésében. Több mint 1 milliárd forintot beleölt a tulajdonos, ennek egy részét szeretné viszontlátni. Meggyőződésünk, hogy ebben a térségben helye van ilyen jellegű fejlesztésnek. Nem akarok belemenni olyan vitába, hogy ha ez Angliában, világörökségi részen elnyerhette a legmagasabb minősítést, Dániában tucat van belőle, nálunk miért ne valósulhatna meg. Ma Európában ilyen beruházás csak a legszigorúbb szabványok betartásával épülhet.
Le tudnak-e ülni a felek? Én biztosan. Ezt a vitát elsősorban nem szubjektív és érzelmi alapon szeretném megvitatni, de időnként engem is elragad a hév, hogy ennyi idő után képtelenek vagyunk végigvinni egy beruházást. A kérdésem az, hogy kivel? Szeretném látni, hogy ki a partner és miről vitatkozunk. Mert ha az erőműről, akkor legyen egy olyan valaki is a másik fél között, aki látott már erőművet vagy tudja, miről beszélünk, tudja, hogy működik egy erőmű. Mert amíg itt a cukorgyár évekig büdöset eregetett a városba és az alatt is csodálatos, díjnyertes borok készültek, akkor azt gondolom, hogy egy jóval környezetkímélőbb beruházástól nem kell félteni a borvidéket. Én kértem a polgármestert, hogy ezt a vitát ő folytassa le, de most úgy látszik, valami elmozdulás van, én nagyon szívesen leülök, hogy megbeszéljük a dolgokat.
- ÉM-UM -
2011.01.27.
