Szerencs - Nem szabad megépíteni a Szerencsen a szalmaerőművet: ez áll a friss UNESCO-ICOMOS jelentésben, mert világörökségi terület. Szerkesztőségünknek eljuttatott levél egy másik lehetőséget tartalmaz - a föld mélyébe tekint.
Szalmatüzelésű helyett épüljön geotermikus erőmű Szerencsen
Megjelent a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által készített a „Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020”- elnevezésű dokumentációja.
Ebben a kiadványban olvashatjuk, hogy a geotermikus energia az ország egyik természeti kincse. A közvetlen hőhasznosítás mellett várhatóan 2020-ig megjelenik a geotermikus ásványkincs villamos energia termelésre történő hasznosítása is, mintegy 57 MWe beépített teljesítménnyel. A geotermikus energiáról a szűk szakmai rétegen kívül nem sokan hallottak még, ezért érdemes –a teljesség igénye nélkül- a lényegét röviden összefoglalni.
A geotermikus energia forrása bolygónk belsejében, a földmagban található. Itt, a Föld felszíne alatt több mint 5000 kilométerrel a Nap felszínénél is magasabb, több ezer Celsius fokos hőmérséklet uralkodik. Ez a hő radioaktív részecskék lassú lebomlásából származik, és ez a folyamat minden kőzetben végbemegy. A felszínről a Föld középpontja felé haladva 1 km-enként átlagosan 30 Celsius fokkal emelkedik a hőmérséklet, de bizonyos területeken ennél nagyobb a hőmérséklet emelkedés, így Magyarországon 50-60 Celsius fokkal emelkedik és 2 kilométer mélységben gyakran meghaladja a 100 Celsius fokot. Ez a kőzetek hőtartalmából adódó geotermikus energia. Magyarországon más területekhez képest viszonylag könnyen elérhető a geotermikus energia, és bőven rendelkezésre állnak közvetítőanyagként a felszín alatti vizek is. A legtöbb geotermikus mező mélyen a föld alatt rejlik, ráadásul úgy, hogy a felszínen semmilyen jelét nem látni. A geológusok különböző módszerekkel kutatják ezeket a lelőhelyeket, ám a legbiztosabb módszer annak felderítésére, hogy mélyen a föld alatt fekszik-e geotermikus mező, ha a kutatók fúrnak egy kutat, és elemzik a mélyben mért hőmérsékleteket.
A geotermikus energia fő előnye, hogy tiszta, azaz gyakorlatilag nincs károsanyag-kibocsátása, vagyis nem emittál nagy mennyiségben mérgező és/vagy üvegházhatást okozó gázokat, valamint levegőben lebegő részecskéket. Az sem elhanyagolható, hogy egy geotermikus erőmű 1 MW teljesítményre számított területe a legkisebb az erőművek között. Ez sokkal kisebb környezetterhelést is jelent, mivel nem kell infrastruktúrát kiépíteni az energiaforrás odaszállítására (annak bányászatáról nem is beszélve). Működése – az év minden napjának 24 órájában – a külső (környezeti és politikai-gazdasági) tényezőktől teljesen független, amelyek nem mondhatók el a szél- és a napenergiáról. A geotermikus erőművek telepítési költsége rendszerint magasabb a hasonló teljesítményű, hagyományos erőművekéhez képest, elsősorban a próbafúrások és a közeg fontosabb paramétereinek felmérése miatt. A működtetési és fenntartási költségei viszont alacsonyabbak, csakúgy, mint a megtermelt villamos energia ára.
A legtöbb geotermikus terület mérsékeltebb hőmérsékletű vízbázissal rendelkezik. (200 Celsius fok alatti) Ezekből a területekből az energiát kétkörös erőmű segítségével lehet kinyerni. A forró vizet egy hőcserélőre vezetik, ahol az átadja a hőt egy másik folyadéknak, amelynek a forrási pontja jóval alacsonyabb a víznél. A forró víz hatására a másik folyadék gőzzé válik, amely meghajtja az erőmű turbináját. Mivel ez egy zártkörű rendszer semmilyen emisszió nem kerül a környezetbe. Mivel a legtöbb geotermikus forrás alacsonyabb hőmérsékletű vízbázissal rendelkezik, várhatóan a legtöbb geotermikus erőmű a jövőben kétkörös típusú lesz.
A híradásokból ismert, hogy a sikeres fúrást követően megtörtént a Miskolc-Mályi geotermikus kút végleges tesztjének értékelése, amelynek eredményeként megállapítható, hogy a kút átlagos működése során biztosítható a folyamatos 6.600 l/perc (110 l/s) vízmennyiség kivételezése, míg a csúcs energiakapacitás igény időszakában a termelés 9.000 l/perc (150 l/s) termelésig növelhető.
A mérések azt is megerősítették, hogy a 2270–2310 méteres mélységtartományban 105 °C fokos víz található. Az esélye megvan annak, hogy ha Szerencsen is végeznek geotermikus fúrásokat azok hasonló eredményeket hozhatnak.
A napokban megismertük az UNESCO álláspontját is, mely szerint nem szerencsés megépíteni a szerencsi szalmatüzelésű erőművet.
A leírtak alapján érdemes megvizsgálni –még mindig nem késő- Szerencsen a geotermikus erőmű építésének lehetőségét.
- Dr. Gyurkó István PhD -
okl. villamosmérnök, az ÉMÁSZ Rt. nyugalmazott osztályvezetője
Forrás: www.boon.hu
2011.02.07
