Szerencs - A tokaj-hegyaljai borászok elkötelezettek, hogy a térség települései megtalálhassák a helyüket a borvidéken.
– Az elkötelezettség arra is irányul, hogy mindenhol elindulhassanak munkahelyteremtő beruházások, ami megélhetést biztosít az itt élőknek – hangsúlyozta dr. Takács András, a Tokaj-hegyalja Fejlődéséért Szövetség ügyvivője. – Az utóbbi időben sok dolog kiderült a térségi fejlesztési politika alakulásáról, strukturális problémáiról. Ezek közül szeretném kiemelni, hogy a borvidéknek összesen 27 települése van, ezek kapták meg a világörökségi címet 2002-ben. Öt kistérséghez tartoznak, s ami nehézségeket okoz, ha egységes, közös erőforrásokon alapuló térségfejlesztési politikát szeretnénk kialakítani.
Mikét lehetne ezt a 27 települést közelebb hozni egymáshoz? Mint mondja, az utóbbi évek eseményei, különösen a szalmatüzelésű erőmű kérdése megmutatta, hogy a térség nem tudott élni a világörökségi címével, nem tudta kibontani az abban rejlő lehetőséget – mondta.
A világörökségi címmel jár
– Az adott világörökségi címeket az adott kormányok kérik és kapják, ők is felelnek az UNESCO felé a világörökségi helyszínek állapotáért. Az UNESCO-nak azonban elvárása, hogy a világörökséggel való bánást oda kell adni a helyi közösségeknek, hiszen ők hozták létre annak feltételeit, hogy világörökségi cím lehessen. Minden helyszínnek kell lennie egy kezelési tervének, ami rögzíti, hogy mi az értékmegőrzésen alapuló fejlesztési politika – ismertette. – Tokaj-hegyalja kultúrtáj kategóriában kapta meg a világörökségi címet. Hogy mit jelent ez? Az ember több száz éves tájalakító gazdasági tevékenysége létrehoz olyan tájakat, amik valamilyen kitüntetett értékkel bírnak a világ közössége számára. Nagyon fontos a fenntartása, a fenntarthatósága. Tokaj-hegyalja addig lesz borvidék, amíg itt emberek élnek és borszákodnak, és a borászkodás gazdaságos lesz. Azaz ez nemcsak állapotmegőrzés, hanem magába kell foglalni a fenntartható fejlődést is.
- ÉM -
2011.01.27.
