Szerencs - A helyi református templom kertjében régészek több száz éves csontokra, ezüst pénzérmékre bukkantak.
Elkezdődött idén tavasszal a szerencsi református templom felújítása. Március elején a szennyvíz- és drénvezetékek fektetése közben értékes, több száz éves leletekre bukkantak a feltárást végző régészek. A legtöbb középkori eredetű templom kertjében találhatóak a templom körül sírok, de a mostani ásatás azért különleges, mert ezúttal az 1400-as évekből származó ezüstpénzt, kerámiaedényeket is találtak egy kivételes ritkaságnak számító csonttárolóban, latin nevén osszáriumban, melyben több száz halott összedobált csontjai hevertek.
Ezen kívül is több ezer feltáratlan sír valószínűsíthető a templom körül. A feltárás jelenleg is folyik, előreláthatóan április közepéig tart, a templom felújításával párhuzamosan. A református templom egyébként az 1580-as években épült. Szerencs legrégebbi templomában található I. Rákóczi Zsigmond fejedelem tumbája, vagyis szarkofágja, a késő reneszánsz korszakból.
Nem gondoltak rá
Az ásatást vezető régész, a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársa, Makoldi Miklós elmondta: a református templom felújítása miatt volt szükséges a víz-, szennyvízvezetékek és a dréncsövek cseréjére, régész csoportjuk pedig ásatást kezdett március elsejétől.
- Azt sejtettük, hogy néhány tucat sírt találunk, azt azonban nem gondoltuk, hogy a viszonylag kis alapterületű feltárás során többszáz halott csontvázára bukkanunk. Jelenleg még pontos korszakolással nem szolgálhatunk, annyi bizonyos, hogy 11-16. századból származik a sírok többsége – tudtuk meg a helyszínen.
Ami előkerült
A vezető régész így folytatta:
- A történelemkedvelők előtt nem újdonság, hogy a legtöbb magyarországi településen a 11. századtól egészen a 1700-as évekig – amikor megjelentek az első városi temetők – gyakori volt, hogy a keresztény templom kertjébe temetették el a helyi halottakat. Ennek oka az volt, hogy a hithű keresztények úgy gondolták: ekkor biztosan a mennyországba jut az elhunyt. Az úgynevzett osszáriumban több száz halott helybelit temettek el, azokat, akiknek a maradványai számára hagyományos értelemben vett sír kialakítása a helyszűke miatt nem volt megoldható. A sírokon kívül találtunk még 15. századi kerámiaedényeket, övcsatokat és Luxemburgi Zsigmond-korabeli ezüstpénzeket is. Ami külön érdekesség, hogy Krisztus utáni II-III. századra datálható – vagyis a Római Birodalom korszakából származó, germán vandál népekhez köthető – ipari célból létesített tűzhelyeket, a hozzájuk kapcsolódó földbemélyített, cölöpszerkezetes műhelyt és vízelvezető árkokat is, amik arra utalnak, hogy már a Honfoglalást megelőzően is volt itt település – tette hozzá a feltárást vezető régész.
Ideiglenes tárlat
A szerencsi különleges leletet információnk szerint a miskolci Herman Ottó Múzeumba szállítják. Várhatóan ideiglenes kiállításon láthatja majd az érdeklődő közönség a lelet egy részét.
-
Forrás: www.boon.hu
