A két tokaji horgász szép zsákmány reményében evezett ki csónakjával a Tiszán 2009. május 24-én a hajnali órákban.
A hűvös, de derűs reggelen – kapás hiányában – az ébredő természetben gyönyörködtek, amikor egyikőjük felfigyelt a víz közepén úszó – a távolság miatt felismerhetetlen – valamire. Közelebb evezve vált bizonyossá, hogy egy emberi testet visz a víz, aki mozdulatlanul, a hátán fekve lebegett.
Régi tiszai emberek lévén tudták, hogy mi a dolguk. A lábánál fogva próbálták közelebb húzni a csónakhoz a testet, miközben egyikőjük telefonon értesítette a rendőrséget az eseményről. Néhány pillanat múlva megdöbbenve tapasztalták, hogy az elhunytnak hitt személy levegőt vesz és talán a szemét is próbálta kinyitni.
Ezután felgyorsultak az események, hiszen emberi életről volt szó. A horgászok a lehető legrövidebb úton kivitték a partra az időskorú nőt, de kommunikálni nem tudtak vele. A kiérkező rendőrjárőr értesítette a mentőket, akik stabilizálták a sokkos állapotban lévő nő állapotát, majd az időközben szintén értesített légimentők helikoptere beszállította a megyei kórházba a sérültet, aki még aznap délutánra stabil állapotban került. Mára már téglási otthonában rossz emlékként gondol vissza arra, hogy megcsúszik a tiszaparton sétálgatás közben és távolról hallja az őt kimentő horgászok párbeszédét.
A két tokaji horgász lélekjelenlétének is köszönhetően életmentő lett és bizonyára hosszú évekig fognak emlékezni a különös esetre.
