2008. március 27-én, csütörtökön 17.00 órától tartotta taggyűlését a Szerencs és Környéke Fejlődéséért Egyesület a szerencsi Rákóczi-vár Kaszinótermében. A gyűlésen a Mátra Cukor Zrt. Szerencsi Cukorgyárának bezárása és következményei, valamint megoldási javaslatok voltak napirenden.
A taggyűlésen Takács Zoltán egyesületi elnök közös célnak és felelősségnek tartotta, hogy megtalálják a kivezető utat a jelenlegi helyzetből, hiszen olyan ipari kultúra szűnik meg a gyár bezárásával, amely korábban lényegesen meghatározta Szerencs gazdasági és ipari szerepét.
Rónavölgyi Endréné polgármester elmondta: a bezárást megelőzően, a termelők és gyártók között folytatott hosszas tárgyalások sajnos nem vezettek megállapodáshoz, így az egyeztetésekbe a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is (továbbiakban FVM) bekapcsolódott. A városi önkormányzat kezdeményezésére az FVM 4 euróval támogatta a cukorrépa átvételi árát, de így sem született megállapodás, s a tulajdonos a gyár bezárása mellett döntött. Ezzel a lépéssel mind erkölcsileg, mind anyagilag nagy veszteség éri a várost, hiszen az évtizedek alatt felhalmozott szellemi tőkét és kialakult közösséget nem lehet pótolni, ugyanakkor jelentős anyagi bevételtől esik el az önkormámyzat, melyet korábban képzésre fordított. Szerencs város polgármestere tájékoztatta a jelenlévőket a Diverzifikációs Alapról, gazdaságfejlesztési támogatásról, amelyre pályázni lehet. Ezt a pályázatot csak Szerencsre írják ki, s a Szerencsen munkahelyet teremtő vállalkozók és beruházók számára EU-s vissza nem térítendő támogatást biztosít. Így kerültek szóba az újabb, Szerencsre tervezett beruházások, amelyben a szerencsi vállalkozók is részt vesznek, ilyen a Tesco, a Lidl, a CBA és az első szalmatüzelésű erőmű. Felvetették annak a lehetőségét is, hogy a felszabaduló cukorgyári szállító és gyártó munkaerőt bevonják az újabb vállalkozásokba, így például az erőmű szállítmányozásába, vagy alkalmazzák a kézi csomagolókat a közeljövőben megépülő áruházak kiszolgálói területén.
A gyűlésen jelen volt Runda
István, a Szerencsi Cukorgyár Szakszervezeti Bizottságának elnöke is, aki
elemezte a cukorgyár bezárását előidéző körülményeket. Elmondta, hogy az
Európai Unióban 2006-ban elindított ágazati szerkezetátalakítási program
eredményeként csökkent a cukorrépa átvételi ára, míg a termelőket az EU arra
ösztönzi, hogy ne termeljenek cukorrépát. Az elnök szerint ilyen kilátástalan
helyzetben a munkavállalói rétegre kell koncentrálniuk, amely fokozott
gondozást igényel. Mintegy 111 dolgozó marad munka nélkül, s ugyanennyi család
megélhetése kerül veszélybe. Ebben a vonatkozásban Runda István részletezte a
szerkezetátalakítási program részét képező Környezetvédelmi rehabilitáció és a Szociális
terv jelentőségét. A Szociális terv egy szerződés, amely
a Munka Törvénykönyve alapján tartalmazza a kárpótlási összeg
kifizetését, és támogatja az érintett munkavállalók munkaerő-piaci
visszatérését. Az erre a célra elkülönített 25 milliós Alapból a szakmai
tanfolyamokat, lakásépítésre szánt támogatásokat fedezik. A 80/2006-os
minisztériumi rendelet értelmében az FVM külön összeget fordít azok kártalanítására, akik a bezárás után nem találnak munkahelyet, vagyis szakképzés,
átképzés által támogatja őket a helyi munkaügyi központon keresztül.
A gyűlés tagjai lényegesnek
tartották a cukorgyári értékek, emlékhelyek megőrzését, s Runda István ennek
hitelesítésére idézett a szerződésből, miszerint a munkáltató köteles az elődök
tiszteletére emlékhelyek létrehozását támogatni. Kérésként hangzott el, hogy a gyár kéménye, a
gyári kapuk és a Cukormúzeum megmaradjanak, hogy mementóként szolgáljanak a
városi polgárok és a Szerencsre látogató túristák előtt. Mindenképpen fontos
olyan dokumentációkat készíteni, amelyek által generációk tudnak majd emlékezni
az egykori 119 éves Szerencsi Cukorgyárra.
