Ennek a kérdésnek a megvitatására hívta rendkívüli összevont szülői értekezletre az iskola és a város vezetése a Bolyai János Általános Iskolába járó gyermekek szüleit 2012. május 14-én.
A fórumon a közel kétszáz szülő mellett részt vett Mariscsák István, az Egri Katolikus Főegyházmegye oktatási tanácsosa, Darvas László római katolikus plébános, Börzsönyi József református esperes, valamint az önkormányzat képviselő-testületének tagjai és az intézmény tantestületének számos tagja. A fórum megnyitásaként Koncz Ferenc elmondta, hogy kb. három héttel ezelőtt érkezett hivatalos megkeresés az önkormányzathoz az Egri Érsekségtől arról a szándékról, hogy szeretnék átvenni a Bolyai János Általános Iskola fenntartói jogát. A jogszabályok szerint az önkormányzatnak május 31-ig kell meghoznia a végső döntést a fenntartói jog átadásáról, így meglehetősen rövid idő áll rendelkezésre a döntés előkészítésére. A polgármester azonnal egyeztetést kezdeményezett Dr. Ternyák Csaba egri érsekkel, az intézmény vezetésével, valamint többször találkoztak a tantestülettel.
Hangsúlyozta, hogy - a kósza híresztelések ellenére - még semmi nem dőlt el. Amit mi sem bizonyít jobban, hogy az ilyenkor kötelező szakértői kirendelést sem kérték még a kormányhivataltól. A végső döntés kimondása a képviselő-testület hatásköre és felelőssége, de ennek a hosszú távú következményekkel járó döntésnek a meghozatala előtt minden érintett véleményét szeretnék meghallgatni.
Úgy véli, hogy a katolikus egyház megkeresése további lehetőségeket biztosít arra, hogy az iskola jó híre, szakmai munkája még ismertebb legyen nem csak Szerencsen, hanem a környező településeken is, amely tovább erősíti a város járásközponti szerepét.
Elmondta, hogy felmerült kérdésként, hogy miért nem a másik iskolát kéri az egyház. A Rákóczi iskola esetében nem lehet szó fenntartói jog átadásról, mert a folyamatban lévő óvodapályázat miatt meg van kötve az önkormányzat keze.
Mariscsák István, az Egri Katolikus Főegyházmegye oktatási tanácsosa elmondta, hogy milyen indíttatásból szeretné az egyház átvenni az iskolát. Kiemelte többek között a katolikus egyház több száz éves múltra visszatekintő iskolafenntartói tevékenységét, tapasztalatát, és elmondta, hogy a jelenlegi egri érseknek is szívügye az oktatás. A szülőknek választási lehetőséget kínálnak, hogy ha akarják, egyházi fenntartású intézménybe járathassák a gyermeküket. Hangsúlyozta, hogy az egyház nem a vagyonát akarja ezáltal gyarapítani, hanem egyszerűen csak működtetni szeretné az intézményt annak érdekében, hogy a szülők választási lehetősége meglegyen.
Az oktatási tanácsos - aki egyébként 19 évig vezette a miskolci Fráter György Katolikus Gimnáziumot - több olyan témát is érintett, amely a korábbi megbeszéléseken felmerült, majd a szülők mondhatták el észrevételeiket, illetve feltehették kérdéseiket a polgármesternek és az egyházmegye képviselőjének.
A szülők hozzászólásainak hangvétele széles skálán mozgott, hiszen volt, aki teljes mértékben elutasította még a gondolatát is az egyházi átvételnek, és a jelenlegi helyzet megtartását szorgalmazta, míg mások örömmel üdvözölték az új lehetőséget.
Az aggódó szülők leginkább attól félnek, hogy az egyházi irányítás befolyással lesz majd az iskola megszokott életére, az eddig elért eredményekre, a mostani vezetés elképzeléseire, és az egyházi rendezvények tovább fogják terhelni az egyébként is elfoglalt gyerekeket. Annak az aggodalmuknak is hangot adtak, hogy vajon mi lesz a jelenlegi igazgatónak és a tantestület tagjainak a sorsa. Több szülő is kijelentette, hogy a jelenlegi iskolavezetéssel és pedagógus karral teljes mértékben meg vannak elégedve.
A támogató szülők örömüket fejezték ki, hogy bővülhet Szerencs közoktatási palettája, és nem kellene más városba vinni annak a szülőnek a gyermekét, aki egyházi iskolába akarja járatni. Többen saját tapasztalataikra hivatkozva azt emelték ki, hogy az egyházi iskolába járó gyerekek egész más lelkületre tesznek szert: jobb a tanulmányi eredményük, magaviseletük. Sőt a legtöbb egyházi iskolába túljelentkezés van, mert olyan jó a színvonal. Az egyik hozzászóló úgy vélte, hogy a szülő feladata értékrendre nevelni a gyermekét, de ez sok családban nem valósul meg, mert ráhagyják a gyermekre, hogy ő válasszon. Az erkölcsi nevelésben az iskola nagy segítséget tud nyújtani, és ez az egyházi iskolában sokkal erőteljesebben nyilvánul meg, ahol a pedagógus és a lelki vezető nem csak oktat, hanem ténylegesen nevel is. Egy pedagógusként dolgozó szülő arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami iskolában nincs stabilitás, hiszen 4-8 évente, a kormányváltások után változhat az oktatáspolitika is. Ehhez képest egy katolikus iskola működése sokkal kiszámíthatóbb, sőt az egyháznak is az az érdeke, hogy jól végezze a dolgát, mert hosszú távra tervez.
Felmerült a kötelező hittanórák, a napi imádkozás, az egyenruha és a templomba járás problémaköre is. Kérdésként hangzott el, hogy a hitoktatókat milyen elvek alapján választanák ki, illetve gondolkodnak-e abban, hogy az óvodákat és a gimnáziumot is átvegye az egyház. Lesz-e lehetőség arra, hogy más iskolákból, illetve más településekről is átjöhessenek a Bolyaiba gyerekek? Érdeklődtek, hogy milyen változásokat hozna az iskola mindennapi életében az új fenntartó, járna-e plusz teherrel a szülőkre nézve a váltás, kirúgják-e azt, aki nem jár hittanra, vagy misére, illetve mitől lenne jobb a Bolyainak, ha az egyház átveszi az iskolát.
Koncz Ferenc polgármester és Mariscsák István tanácsnok valamennyi szülői felvetésre, kérdésre válaszolt.
Koncz Ferenc elmondta, hogy tévedés azt hinni a szülőknek, hogy van lehetőség fenntartani a jelenlegi helyzetet, vagyis az önkormányzati irányítást. Az állam jövőre az összes önkormányzati iskola fenntartását átveszi, nincs választási lehetőség. Az iskolák irányítása a megyei kormányhivatalok kezébe kerül át.
A vallásos neveléssel szembeni ellenérzésekre úgy reagált, hogy az európai kultúrkörben az emberek nagy része réges-régen a keresztény tanítás szerint, a 10 parancsolat alapján él. Ha nem is tudatosan, de betartja ezeket az alapvető normákat, és a törvénykönyvek is ezen alapulnak.
Mariscsák István a kérdésekre válaszolva felvázolta, hogy mitől is lesz katolikus egy iskola.
Hangsúlyozta, hogy nem a szabályok változnak, hanem azok betartásának módja. A tanárok és diákok együtt tudják katolikussá tenni az intézményt. Semmiképpen nem akarják ezt kényszerrel elérni, senkit nem akarnak kész helyzet elé állítani. Ha a többség úgy dönt, hogy ne legyen katolikus iskola, akkor az egyház nem fog tolakodni.
Az egyház csupán hívni akarja az embereket, hogy értéket közvetíthessen nekik. Az egyházat az vezérli, hogy megfeleljen azon szülők igényének, akik vallásos szellemben szeretnék neveltetni a gyermeküket, és a legjobb, ha ez a család és az egyház együttműködésében valósul meg. A legfontosabbnak a gyerek érdekeit tartják, azt, hogy a képességeit minél jobban ki tudja bontakoztatni, ehhez azonban szükség van fegyelemre, rendre. Meg kell jelenni egyfajta igényességnek: tanulmányi, fegyelmi és lelki téren is.
Irányítás: Az iskola irányítása az egri érsek kezében van. Ő szabja meg a személyzeti ügyeket, fejlesztési irányokat.
Testvériskolák hálózata: A főegyházmegyében 18 iskolája van az egyháznak, amelyek kapcsolatban, hálózatban állnak egymással, vagyis a Bolyainak rögtön testvériskoláivá válnának.
Alapdokumentumok: Az intézmény alapdokumentumaiban, az SZMSZ-ben és az alapító okiratban fog megjelenni, hogy mitől katolikus az iskola.
Házirend: A gyerekek életét a házirend szabályozza most is, ez így is marad: ez kiegészülhet pl. a kötött ima szövegével, vagy a köszönési móddal. De pl. ez utóbbit a tantestület fogja meghatározni attól függően, hogy mire érett meg a helyzet. A köszönés lehet "Jó napot!" de lehet "Dicsértessék a Jézus Krisztus!" is.
Változna-e az iskola neve? A Bolyai név egy értéket jelent, amit semmiképpen sem szabad eldobni. Bolyai nevével egyben a tudomány mellett teszik le a voksukat. Az iskola neve kiegészül annyival, hogy katolikus.
Keresztény szimbólumok: A feszület, a kereszt az összes keresztény hívő közösségnek a jelképe, egy katolikus iskolában kikerül a falra. (Erre az egyik szülő megjegyezte, hogy a kereszt eddig is kint volt minden tanteremben, hiszen a magyar címerben szerepel a kettős kereszt.)
Napi ima: A tantestület dolga, hogy beépítse a mindennapi tevékenységébe pl. az imádkozást. Ez lehet egy meghatározott reggeli és délutáni ima, vagy a Mi Atyánk, vagy egy részlet a Szentírásból, amiről el lehet beszélgetni, el lehet rajta gondolkodni.
Lesz-e kötelező egyenruha? Van iskola, ahol kötelező az egyenruha, máshol csak ünnepi egyenruha van, és sok helyen egyáltalán nincs. Nem fogják kényszeríteni, ebben a kérdésben a gyerekek, szülők akarata érvényesülhet. Az egyenruhának vannak jó oldalai. Egyrészt az összetartozást erősíti, akár osztály-, akár iskolai szinten. A közösséghez tartozás ebben az életkorban nagyon fontos a gyerekeknek, jó, ha azt érzik, hogy nem kirekesztettek. Másrészt takarja a hivalkodást, hogy ne az öltözékükkel akarjanak kitűnni a gyerekek.
Smink, hajviselet, műköröm, tetoválás, stb.: A mostanra kialakult szokáson nem fognak változtatni. Ami mostanáig megengedett volt, az ezután is az lesz. Bár személyes véleménye, hogy pl. a hosszú köröm nem iskolába való, testnevelés órán letörhet, sérülést okozhat. Ezek más alkalomhoz illenek, ahogy a kihívó ruhák is, pl. egy koncertre. Mindennek megvan a maga helye.
Kell-e templomba járni? Egy tanévben két alkalommal van szentmise, mivel az évnyitó és az évzáró is szentmise keretében a templomban zajlik le. A templomi évnyitó/évzáró sokkal ünnepélyesebb, méltóságteljesebb, mint a hagyományos ünnepség. És ez hatással van a gyerekek viselkedésére is. Karácsony és húsvét előtt vannak templomi alkalmak, nem feltétlenül liturgia, a gyerekek életkorától függően tartanak foglalkozásokat.
Kötelező lesz-e a hittanóra? A jövő tanévtől, minden iskolában - az állami iskolákban is - kötelező lesz a hittan vagy az erkölcstan/etika oktatása. A nemzeti alaptantervben és a helyi tantervekben is meg fog jelenni a kötelező hittanoktatás minden iskolatípusban. Heti két órában lenne hittan. A hittan egy tantárgy, komoly módszertannal, egy egységes rendszerbe van foglalva.
A gyermek a vallásának megfelelő hitoktatótól tanulhat, akár református, evangélikus, vagy éppen görög katolikus. Sőt szélsőséges példaként említette, hogy van olyan katolikus iskola, ahová buddhista vallású gyerekek járnak, és nem kötelező nekik sem a hittan, sem az erkölcstan, hanem egyéb jószolgálati tevékenységet kell végezniük.
A szerencsi iskolában a történelmi keresztény egyházaknak külön hittanórát biztosítanak. Ha egyiket sem akarja a szülő, akkor etikaóra lesz helyette.
A gyermeknek szüksége, igénye van az etikai oktatásra, hogy megismerje, hogy mi a jó, mi a rossz, hogyan kell viselkedni egy adott helyzetben, mit vár el tőle a környezet. Ennek vannak közös gyökerei, amelyre civilizációk épültek. Most a gyerekek az internetről szedik össze az ismereteiket, ami nagyon hézagos, és sokszor kétes forrásokból származik. Az egyház nem téríteni akar, szétválik helyileg és funkcionálisan is a templom és az iskola. Hitet nem tudnak adni a hittanórán. A hit kialakul az emberben az élmények során. A hittanoktatás azt fogja adni, amit egy bármely más tanóra. Ez egy tudományág, rendszerezett, módszeres tananyag éppúgy, mint pl. a filozófia. Szükséges ahhoz, hogy az európai kultúrát megértsék, vagy pl. az irodalmi művekben szereplő drámai helyzeteket értelmezni tudják.
Lesz-e új igazgató? A jelenlegi megbízott igazgató református vallású, de ez nem probléma, hiszen más katolikus iskola élén is állnak református igazgatók. Az érsekség nem kíván változtatni az iskola jelenlegi vezetésén. A katolikus iskolákban az iskolaigazgató nagy önállóságot élvez az iskolai ügyeiben, a fejlesztési elképzelésekről az érsekség kijelölt munkatársával egyeztet. A jól megindokolt és a gyermekek érdekeit szolgáló javaslatokat, ötleteket támogatja az egyház, természetesen a finanszírozási kereteken belül. Minden fenntartónál így van ez: nem a vágyálmaikat valósítják meg az igazgatók, hanem komoly egyeztetést folytatnak a mindenkori fenntartóval. A helyi plébános vagy az iskola saját papja nem szól bele az iskola vezetésébe, az ő dolga, hogy rendelkezésre álljon, beszélgessen a felnőttekkel, gyerekekkel, ha igénylik.
Változik-e a tantestület? Az egyháznak nem szándéka megváltoztatni a tantestületet, minden pedagógust meg akarnak tartani. Téves az az elképzelés, hogy majd jön egy csapat új tanár, aki leváltja a mostaniakat. Nincs ilyen szándékuk.
Kik fogják oktatni a hittant? Helybeli, a megfelelő főiskolai, egyetemi hitoktatói és pedagógus végzettséggel rendelkező hitoktatóktól fogják tanulni a hittant. A helyi plébános tesz javaslatot a személyre a kateketikai bizottságnak, akik a megbízást adják.
Kik járhatnak a katolikus iskolába? Ha megtörténik a váltás, akkor elsősorban a már oda járó gyerekek szüleinek ajánlják fel a helyeket. Valószínűleg lenne mozgás a két iskola között: ha a szülők nem akarják egyházi iskolába vinni a gyereket, hanem maradnának az állami fenntartású mellett, akkor átvihetik más iskolába. Az elsőbbség a szerencsieké, a maradék helyekre lehet a vidékieknek jelentkezni. De az iskola létszámkerete bővíthető, most sem a maximális felvehető létszámmal működnek.
Mitől lenne jobb, több az egyházi fenntartás a Bolyainak? Változna az órák, csoportbontások rendszere, több szakkör lenne, pl. matematika szakkör. A felújításokra is többet fordítanának: ezen az éven átlagosan 25 millió forintot fordítottak iskolánként felújítási, karbantartási munkákra.
Szeretnék megtartani Szerencsi "iskolavárosi" szerepét, hogy minél többen járjanak be Szerencsre, és ne elbocsátani kelljen pedagógusokat, hanem újakat kelljen alkalmazni. Ehhez egy stabil helyzetre van szükség, és ehhez jó lehetőség egy egyházi iskola. Az egyházi iskolákban egyébként a lenyugodottság jellemző a légkörre.
Megmaradnak-e a korábbi kedvezmények (ingyenes tankönyv, ingyenes vagy kedvezményes étkezés)? A gyermekeknek, szülőknek járó kedvezményeket jogszabály határozza meg, erre ők jogosultak, ezeket az egyház sem veheti el. Nem is teheti, hogy nem adja meg a kedvezményt, mert akkor elesne az állami normatívától, amely sokkal nagyobb anyagi veszteséget jelentene.
Jár-e plusz teherrel az egyházi iskolába járás? A közoktatás ingyenes, és ehhez komolyan tartják magukat, sőt a tehetséges gyerekeket kiemelik, többlet lehetőséget biztosítanak nekik. A szülőktől semmilyen jogcímen, semmilyen alapítványba nem fognak pénzt kérni.
Lesz-e iskolai logopédus, pszichológus, iskolai pap? A köznevelési törvényben elő van írva, hogy az iskola méretének megfelelően legyen pszichológus, logopédus. A saját pap nincs előírva, meg kell érte küzdeni az érsekséggel. A pedagógiai szakszolgálat most is végzi a logopédiai, pszichológia munkát.
Ér-e valakit retorzió, ha nem vesz részt a miséken? Most sem rúgnak ki senkit, ha nem megy el az évzáróra vagy évnyitóra, ugyanígy az egyházi iskolában sem kell retorzióra számítani, ha valaki nem vesz részt az egyházi eseményeken. Az egyház lehetőségeket kíván adni, bővíteni szeretné a választékot. Nem büntetéssel akarja elérni a céljait, hanem arra törekszik, hogy élményt kapjanak a gyerekek a templomban.
A szülői értekezlet zárásaként Koncz Ferenc elmondta, hogy május 17-én, csütörtökön 16 órától dr. Ternyák Csaba egri érsek részvételével fórumot tartanak a színházteremben, ahová minden érintettet várnak, és feltehetik kérdéseiket az egyházmegye vezetőjének.
Folytatás:
