Visszanyeri eredeti formáját a Világörökségi Kapuzat, hiszen jelentős támogatás érkezett a helyreállításhoz.
Szerencs Város Önkormányzata arról adott tájékoztatást, hogy 90 millió forintos állami támogatás segítségével hamarosan megkezdődhet a Tokaj-Hegyalja kapuját jelképező építmény helyreállítása. „Örömteli hírrel tudok szolgálni a szerencsieknek, hiszen 90 millió forintos támogatást kaptunk arra, hogy a Világörökségi Kapuzatnál 2022 januárja óta fennálló torzó állapotot megszüntessük” – fogalmazott Kiss Attila, Szerencs város polgármestere, aki külön köszönetet mondott a Magyar Turisztikai Ügynökség elnökének a támogatásért, valamint kiemelte dr. Koncz Zsófia országgyűlési képviselő támogató segítségét is, aki jelentősen hozzájárult a pénzügyi forrás megszerzéséhez.
A helyreállítási munkálatok során a tervek szerint visszaépítik a három éve egy vihar következtében súlyosan megrongálódott déli tornyot, valamint felújítják, vagy szükség esetén kicserélik az északi torony faszerkezetét is. „Szerencs a Hegyalja Kapuja” – ma is tartja magát a mondás a régióban. A nyugat felől érkezők a város határában pillanthatják meg először a jellegzetes formájú tokaji hegyeket és a karakteres szőlőültetvényeket. A Világörökségi Kapuzat ikonikus építménye két, egymással szemben álló, ötszintes, 18 méter magas toronyból áll. Az épületek teljes felületét terméskő burkolat fedi, tetejükön pedig egy jellegzetes, 12 méter magas ácsolt faszerkezet látható. A kapuzat terméskő felületű alsó építménye masszív, vaskos megjelenésével az időtállóságot, a megbízhatóságot jelenti, míg mozgalmas, könnyed felső faszerkezete a szabadon szárnyaló szellem képzetét keltheti fel az emberben. „Tokaj-hegyalján a kapuépítmények két vaskos terméskő oszlopból állnak, melyeken szinte légies, kovácsoltvas, vagy fa kapuszárnak nyílnak. A kapuoszlopok így mint történelem előtti obeliszkek, az utazót átengedő, vagy eltaposó kapubálványok, kapuőrzők jelennek meg mind a mai napig, ha akár pragmatikusabb formában is. A térségi kapuzatnak hasonló szerepet szántunk, mint a régi kapuknak volt, kijelöli az új térségbe való belépést, felhívja az utazó figyelmét, hogy itt egy új minőség kezdődik, őrzi az utat, s aki nem méltó rá, azt nem engedi be abba a magasztos és emelkedett világba, amit a tokaji szőlőkultúra és a borok királya jelent” – olvasható Salamin Ferenc, a Kossuth díjas tervező leírásában.
Forrás: Szerencsi Hírek