Ezúton köszönjük Önöknek a Duna TV szerelmi témájú képeslapjainkról készített műsora után a múzeumunk iránti megnövekedett érdeklődést!
A témánál maradva ezúttal gyűjteményünk más részéből válogattunk; a Szerencsen kiadott Tokaj-Hegyalja 1898. március 3-i számának „Tárcza” rovatában megjelent verset hoztuk Önöknek:
A szerelemről.
Azt mondják a szerelemről,
Hogy sötét verem,
Sem sötétnek, sem veremnek
Én nem ismerem;
Fényes aranyhegynek tartom,
Messze-messze szigetparton.
Van, kit sorsa egy szeszélye
A szigetre vet;
Van, kit vergődő uszásban,
Tenger eltemet;
Van, kinek az aranyhegyre
Sóhajtása száll csak egyre.
Boldog, aki e szigetről
Megtér gazdagon,
Jó szelek, kit átsiklatnak
Bősz hullámokon;
Kincseiből, amit hoznak,
Életökben ki nem fogynak.
Tudok én egy jó fiuról,
Most is él szegény,
Járt az is a szerelemnek
Aranyszigetén…
Szirten széttört a hajója,
Van egy-két bus dala róla!
Szávay Gyula
