Az SZVSE férfi kosárlabdacsapata a DEAC együttesét fogadta a Kulcsár Anita Sportcsarnokban 2013. március 1-jén.
SZVSE-DEAC 78-71 (16-23,21-13,17-16,25-19)
jv: Lengyel Á., Vaszi Á. 100 néző
SZVSE: Jakab L. 20, Birk L. 20/12, Marton P. 11/3, Szárnya G. 2, Endrész T. 15/3 csere: Bihari L. 11/6, Kovács Á. -, Szemán B. 2, Vitányi D. -, Koncz F.-, Ferenczi J.-, Pallai Á.- edző: Gulyás László
Gulyás László: Úgy tűnik, kicsit zavarta a csapatot az, hogy igazából semmi sem zavarta a melegítést és a mérkőzés kezdetét. Mint egy túlsúlyos sprinter, beragadtunk a rajtgépbe. 0-8 állt a táblán 2 perc után, de érezni lehetett, hogy mindjárt beindul a lábunk és akkor talán mi is elkezdjük a mérkőzést. A 6. percben 12-12-nél az ellenfél kért időt, ami után nem igazán jött be a védekezésváltásunk, így szokatlan módon az ellenfél már-már kényelmes hét pontos előnnyel várta a folytatást. Innen kezdtük meg a felzárkózást, főleg annak köszönhetően, hogy kezdett működni a védekezésünk. A félidőt már minimális előnnyel zártuk. Jól kezdte az ellenfél a harmadik negyedet, mi pedig hamar időt kellett, hogy kérjünk, ami alatt kissé jobban ráhangolódtunk saját játékunkra és főleg sikeres külső dobásainkkal újra átvettük a vezetést. Innen az ellenfél még újra ritmust próbált váltani, de ezen az estén mindenre volt válaszunk, így a végén már arra is figyelhettünk, hogy az esetleges végső összevetésnél fontos egymás elleni eredmény hogyan alakul, de ebben sajnos nem értük el a kívánt 11 pontos különbséget, pedig az utolsó labdánkkal még ennek lehetősége is a kezünkben volt, sajnos ott is maradt.
Sorozatban játsszuk a rangadókat, közte a mienknél erősebb játékosállományú csapatok ellen is, a mai, zsinórban a negyedik győzelmünk volt. Ehhez ismét az kellett, hogy erőn felül teljesítsen és hatalmasat küzdjön a csapat. Azt gondolom, hogy elégedett lehetett az újra egyre nagyobb létszámban kilátogató hazai közönség is, hiszen volt itt minden: hullámzó játék, váltott vezetés, félpályás kosár, év végi összefoglalókba való hátrafelé elengedett sikeres kísérlet, "kúszás-mászás" és főleg hazai siker.
A legfontosabbnak pedig azt érzem, hogy újra van jó felnőtt csapatunk, amely tényező a saját bajnokságában, körülményeink ismeretében ez a legnagyobb sikere közös munkánknak.
