A Szerencsi VSE NB II-ben játszó férfi kosárlabdázói két mérkőzésen is győzelmet arattak idegenben 2013. február 13-án és 15-én.
DEAC-MEDIKUS-Szerencs VSE 67-89 (18-31, 15-16, 18-22, 16-20)
SZVSE:Jakab L. 23/6,Bihari L.7/3, Marton P. 11/3, Szárnya G. 25, Endrész T. 19, csere: Koncz F. 4, Szemán B.-, Vitányi D.-, Ferenczi J.-, Pallai Á.- edző: Gulyás László
Gyulás László: A debreceni mérkőzést kisebb kavarodás után kezdtük, miután az ellenfél szokásos meccshelyszínén jelentünk meg, de mint kiderült egy házzal odébb kellett játszatni, így némi plusz buszozással és a szokásos melegítés felével indultunk a mérkőzésbe. Ennek megfelelően kissé álmosan kezdtünk, aminek az lett az eredménye, hogy a 7. percben döntetlent mutatott az eredményjelző. Az ekkor kikért idő jó hatással volt a csapatra, következett egy 12-0 ide, ami kellőképpen rendezte a sorokat, így az előnyünket a végéig könnyedén megtartva, sőt végig növelve, a számszerű végeredménynél is simábban nyertünk. Még azt is elbírta a mérkőzés, hogy egyes szakaszaiban „tisztán” junior sorral voltunk a pályán. Azt, hogy kissé tartalékosak voltunk és két nappal egy nagyon nehéznek ígérkező mérkőzés előtt játszottunk, nagyon okosan és rutinosan oldotta meg a csapat.
A bravúrokra is képes, nagyon gyors és fiatalos kosárlabdát játszó ellenfél otthonában értékes győzelmet arattunk.
Ceglédi KE-Szerencs VSE 69-70 (16-16, 16-16, 14-18, 23-20)
SZVSE: Jakab L. 22, Bihari L. 11/9, Marton P. 14/6, Szárnya G. 8, Endrész T. 14, csere: Vitányi D. 1, Szemán B.-, Kovács Á. -, Ferenczi J.-, Pallai Á.- edző: Gulyás László
Gulyás László: A kalandos kezdés Cegléden is adva volt, hiszen egy baleset miatt csak késve érkeztünk, de nem tudtunk elkésni, mivel a helyi kézilabda csapat elcsúszó mérkőzése miatt eleve csak késve indulhatott a mérkőzés, hátborzongató 20.30-as(!) kezdéssel. A helyi csapatról azt érdemes tudni, hogy két éve még NB I/B-t játszott, ahonnan nem esett ki, csak akkor nem volt pénze a folytatáshoz. Most viszont nem titkolt szándéka, hogy visszajusson oda, ehhez a 2 évvel ezelőtti keretének jelentős része, valamint két új szerzemény áll a rendelkezésükre (ketten együtt több, mint 20 évet töltöttek el a Szolnoki Olaj NB I-es csapatánál).
Ehhez képest mi diktáltuk a tempót az első pillanattól kezdve, gyors játékunk nagyon nem ízlett az ellenfélnek. Ezt azzal fejezték ki, hogy kosárlabdapályán ritkán látható brutalitással védekeztek és támadtak, sajnos ehhez végig asszisztált két szolnoki "kollaboráns" játékvezető is. Csapatunkat jó irányba terelte az a jó néhány pofon, amit az ellenféltől kapott, és a legférfiasabb választ adta a kihívásra, azzal válaszolt, hogy végig nagyon magas szinten koncentrálva, kifejezetten jól védekezve és támadva, igazi csapatmunkával az utóbbi évek egyik legnagyobb győzelmét aratta.
Sajnálom, hogy nem vettük fel a mérkőzést, mert ezt a felvételt biztosan szívesen eltették volna a fiúk, és magam is. Azt hiszem azonban, hogy aki szerencsiként ott volt, az sokáig nem fogja elfelejteni ezt az estét. Azt remélem, hogy mindenki rengeteg erőt fog meríteni ebből a győzelemből a bajnokság folytatására. Igazi csapatmunka volt.
