2011. június 13-án pünkösd hétfőjén ünnepélyes keretek között adták át a „Szerencs, történelmi városközpont műemlék épületegyüttesének és környezetének felújítása” című projektet, melynek szerves része volt a szerencsi református templom felújítása is, ahol délelőtt 10 órától hálaadó istentisztelettel kezdetét vette az ünnepélyes rendezvénysorozat.
Az alkalomról Dr. Börzsönyi Józseffel, a Zempléni Református Egyházmegye esperesével beszélgettünk.
- Hogyan esett a választás erre az időpontra?
- A pünkösdhétfő önmagában is ünnep, erre is gondoltunk, de február közepétől mostanra készült el az a református templomon végzett sokrétű munka és úgy gondoltuk, hogy illő hálaadással megállni Isten színe előtt, számba venni, hogy mindeddig megsegített bennünket az Isten.
- Mi volt az a sokféle munka, ami megtörtént a templomon?
- Külső és belső felújítás is történt. Ez vonatkozik a falakra, a toronysisaknak lecserélésére, a kőlábazatnak, a kőtámpilléreknek a felújítására. A templom keleti oldala megszakadt, megsüllyedt, annak a statisztikai aláépítése, a feljárónak a kiépítése is megtörtént. Megoldottuk a csapadékvíz elvezetését, új lábazat készült a templom köré, a korábbi betonlábazat helyett, emellett körben pedig maga a kert is megújult, azt is felújítottuk. A templomot körülveszi egy védőfal, ennek a külső, belső felújítása is megtörtént, a hézagok közzé készített betonrészt leszedték, annak a helye is szakszerűen meg lett erősítve.
- Milyen munkálatokat végeztek a templomon belül?
- A templomon belül kicserélték az egész elektromos hálózatot, hiszen a falakon belül is voltak szakadások, két helyen egészen jelentős, ezeknek az átvarrása is megtörtént. Ahol kellett a vakolat cseréje, festése is megtörtént, új ablakok kerültek a templomra és ami még különlegesen nagy jelentőségű előrelépés, hogy az orgona is teljes mértékben megújult.
- Milyen forrás biztosította Önök számára ezen munkálatok anyagi hátterét?
- Ez nem a gyülekezetnek a költségvetéséből történt, pályázati rendszerben sikerült az anyagiakat megteremteni, méghozzá egy norvég pályázatból, amit az önkormányzat nyújtotta be. Ebben nemcsak a református templom volt benne, hanem a szerencsi vár és a római katolikus templom belső felújítása is.
- A megszépült szerencsi református templomért adtak hálát pünkösdhétfőn a templomban. Hogyan zajlott ez a hálaadó istentisztelet?
- Valóban pünkösdi istentisztelet volt. Az igehirdetést, Csomós József püspök úr végezte. Elhangzott egy vers, egy szavalat, énekelt a gyülekezet kórusa, két alkalommal is, egy beszámolóval pedig visszatekintettünk, hírt adtunk az egész ünneplő gyülekezetnek az elvégzett munkákról és Pálúr János közreműködésével megszólalhatott az orgona is.
- Mit tudhatunk az orgonáról?
- Ez egy Angster orgona volt és mintegy 100 évvel ezelőtt készült Pécsett. Most ennek a teljes átépítése történt meg. A régi egy pneumatikus orgona volt, amit időközben egy átalakítással ennek egy kombinációjává, pneumatikussá és elektronikussá alakítottunk át, most pedig egy teljes átalakítással mechanikus orgonává vált.
A korábbi 8 regiszter helyett most 15 regiszter működik, a korábbi 1 manuál helyett most 2 manuál található. Így mondhatjuk, hogy szinte egy új orgona került a templomba. - Meséljen még a toronysisakról.
- Az volt talán a leglátványosabb mozzanat, amikor az emberek csüngtek a torony oldalán. Először leszedték róla a régi bádogborítást, majd az alatta levő deszkázatot is, hiszen az is elérett már mostanra. Ezek után új deszkázat és új borítás is került rá, ami teljesen körbeveszi a toronysisakot.
- Ezen az istentiszteleten a gyülekezet emlékezett az itt töltött szolgálati évekre is.
- Ez egy meglepetés volt számunkra. A gyülekezet nagyon is készültek rá, de előttünk teljesen titokban tartották. Így került sor, számunkra váratlanul, az itteni 35 éves szolgálatnak a megemlékezésére és értékelésére.
- Hogyan kedveskedett a gyülekezet?
- Nagyon kedves ajándékot kaptunk, egy a templomról készült festményt, gondolva egy kicsit arra, hogy ha majd elkövetkeznek az idős kornak azon esztendei, amikor csak ülünk a szobában, akkor majd tekinthessünk erre a képre és idézzen fel bennünk sok emléket. Bizonyára fel is fog sok emléket idézni bennünk, ha az Úr Isten megtartja az életünket.
- Hogyan emlékszik vissza az elmúlt 35 évre?
- Nagyon hamar eltelt. Amikor elindultunk az első években, az elődöm 33 évig volt itt és úgy időnként gondoltam rá, hogy ó milyen szép és milyen csoda lehetne, hogyha valami hasonló kort élhetnénk meg itt, ebben a gyülekezetben. Isten megajándékozott bennünket ezzel az idővel, immár egy pár évvel túl is haladtuk ezt. Valóban szép idő volt, nagyon sok minden történhetett ez alatt. Mi még a rendszerváltozás előtti években kezdtük a szolgálatot, annak az eseményei és sajátosságai is élnek az emlékezetünkben, átéltük 89, 90 változásait. Átéltük azt, hogy visszakaptuk a korábbi református iskolát, ami most gyülekezeti ház, nagyon alkalmas helyen van, és jó egységet képez templommal, parókiával, jól tudjuk használni. Most is van benne egy kiállítás, egyik gyülekezeti tagunknak a festményeiből, de nem ez az első, rendeztünk már a gyülekezet fiatal alkotóinak a munkáiból is kiállítást benne. Voltak különböző alkalmak, amikor a Rákóczi családra, amikor más nemes személyiségre emlékeztünk képekkel és vannak előadások is ezen a helyen, olyan alkalmak, amik templomban talán nem találhatnak olyan közvetlenségre, ez a gyülekezeti ház viszont nagyon alkalmas rá. Mellette pedig van egy lakás rész, amiben a mi segítőink, a gyakornokok laknak.
- Van-e olyan kedves emlék, amely gyakorta az eszébe jut szolgálatából?
- Személyek, akik nagyon a szívemben vannak és újból és újból visszaemlékezünk azokra, akikkel kezdtünk, azokkal, akikkel az imaórán együtt voltunk. Sokan elmentek már közülük, korábbi gondnokunkra, az ő családjára, azokra a fiatalokra, akiket konfirmáltunk és immár esetleg megéltük azt is, hogy házasságot kötöttek, sőt talán a gyermekeiket is mi kereszteltük. Ezek annyira szoros, kedves, személyes kapcsolatok, hogy ezeket nem lehet elfelejteni, még akkor sem, hogyha nagy létszámuk miatt esetleg a konfirmáltak, a házasságkötések, a keresztelések esetében nem mindenkinek tudom azonnal a nevét mondani, de az arcára emlékszem, személyére is, és ez egy nagyon kedves kötődés.
Forrás: tirek.hu
Képgaléria: tirek.hu
