Nem vonja vissza a rendeletet, de nem is erőszakoskodik Monok

Szepessy Zsolt közölte: „az első perctől azt hangsúlyozza”, nem az a cél, hogy munkára kényszerítse az egyébként is nehéz helyzetben élőket, és hogy az emberek pénzét elvegye, hanem az, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét a hibás rendszerre – fejtette ki véleményét a polgármester. Hozzátette: aki segélyt kap, és jelentkezik dolgozni, azt örömmel fogadják, az önkormányzat pedig – lehetőségéhez mérten – segíti majd ezeknek az embereknek a foglalkoztatását. A monoki önkormányzat döntése megmutatta, ebben a kérdésben társadalmi összefogás van. A településre azóta az ország számos pontjáról érkezett megkeresés: munkalehetőséget, építési anyagot, sőt a közmunkához szükséges szerszámokra még készpénzt is felajánlottak. A helyi lakosság a monoki döntés mellett áll, támogatja ennek a modellnek az országos kiszélesítését, és bizalommal várja a parlament őszi ülésszakában a döntést ez ügyben – fűzte hozzá. Borsod-Abaúj-Zemplénben Monok képviselő-testülete május végén döntött úgy, hogy szigorítja a segélyek folyósítását. A település képviselő-testülete két rendeletet is elfogadott a juttatások szigorításával kapcsolatban, az egyiket még áprilisban. Akkor arról döntöttek, hogy a jövőben nem kaphat gyermekvédelmi támogatást az önkormányzattól az a szülő, akinek a gyermeke az iskola felszólítása ellenére sem látogatja az oktatási intézményt. A május 21-i ülésen pedig arról határoztak, hogy csak azok az aktív korú, egészségi állapotuk miatt nem munkaképtelen munkanélküliek kaphassanak rendszeres szociális segélyt, akik annak ellenértékét közhasznú munkában az önkormányzatnál ledolgozzák. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település példáját követte Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzata. Mint később kiderült, ehhez hasonló döntést hozott Mosonmagyaróvár önkormányzata is, ahol márciustól már csak az kaphat rendszeres szociális segélyt, aki – ha felajánlják neki – közmunkát is végez. A helyi rendeletek kapcsán a kisebbségi ombudsman jelentést készített. Kállai Ernő a mintegy 30 oldalas anyagban megállapítja, hogy a települések rendeleteikben nemcsak tudatosan sértenek törvényt, de felmerül a közvetett diszkrimináció lehetősége is. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa azt mondta: a problémák a mélyszegénységet érintik, viszont kisebbségi, így romaügy lett belőle, ami végiggyűrűzik az egész országon, ezért vált szükségessé hivatalból megindítania a vizsgálatot. Monok, Ivád és Kerepes polgármestere nyílt levélben utasította vissza Kállai Ernő kisebbségi ombudsman vizsgálatának következtetéseit a „segélyt munkáért” kezdeményezés ügyében. A három önkormányzati vezető leszögezte: Kállai Ernő a „szalonrasszizmus” felemlítésével szakmai alkalmatlanságát bizonyította, az pedig, hogy a kisebbségi ombudsman a sorok között megbúvó kirekesztő gondolkodásmódról beszél, „a Rákosi- és a Kádár-korszak legsötétebb gondolatrendőrségét” juttatja eszükbe. (MTI) Forrás: Magyar Nemzet