- www.szerencs.hu - Szerencs város honlapja

erdélyi fejedelem (1544(?) - 1608)

Felsővadászi  Rákóczi Zsigmond köznemesi családban született Felsővadászon 1544 körül. Apja, Rákóczi János Zemplén vármegye alispánja, anyja Némethy Sára, Némethy Miklós és Lucskay Katalin lánya. Az ifjú Rákóczi Perényi Gábor apródja volt Sárospatakon. Egerben kezdte katonai pályafutását, ahol is az ifjú vitézek elöljárója volt. 1572-ben Szendrő várkapitánya lett, 1575-ben az erdélyi fejedelemségre jelölt Bekes Gáspár támogatására szervezett királyi sereg parancsnoka volt. 1587-ben Eger várkapitányának nevezték ki. 1588-ben legyőzte a túlerőben lévő török csapatokat a szikszói csatában; ezért a győzelméért a királytól bárói rangot kapott.

erdélyi fejedelem (1593-1648)

Felsővadászi I. Rákóczi György Szerencsen született 1593. június 8-án. 1630-tól haláláig Erdély fejedelme. Uralkodása alatt Erdély gazdaságilag és politikailag is megerősödött. Sokat tett egyháza, a református egyház és az iskoláztatás felvirágoztatása érdekében. Édesapja a Rákóczi-ház felemelkedését elindító Rákóczi Zsigmond fejedelem, anyja Rákóczi második felesége, Gerendi Anna. Rákóczi Györgyöt az apja már 1605-ben szolgálatba adta Bocskai István kassai udvarába.

orvos, gyűjtő, múzeum-alapító

Neve ismert a szakemberek és a helyiek körében egyaránt. Életét a gyógyító munkának és nagy szenvedélyének, a műtárgyak gyűjtésének szentelte.
Evangélikus tanító család negyedik gyermekeként 1901. június 18-án született Nyíregyházán. Tanulmányait is szülővárosában végezte, s dolgozni is a helyi Aranysas Patikában kezdett, mivel szülei nem tudták egyetemi tanulmányait finanszírozni. Az itt megtakarított keresetéből később Debrecenben mégis elvégezte az orvosi fakultást. 1928-ban kezdett gyakornokként a nyíregyházi Erzsébet kórházban, ahonnan helyettesítő orvosként került Szerencsre.

grafikus (1908-1994)

1908. június 12-én született Szerencsen. Édesapja, Fery Alto Csehországból származik, a cukorgyár alkalmazottja volt. Antal a család tizedik gyermeke volt. Édesapja korai halála miatt hamar elkezdett dolgozni. A szerencsi cukorgyárban iparostanonc volt, de felettesei felfigyeltek a mindig és mindenütt rajzoló fiúra, s lehetővé tették, hogy 1927-től művészeti tanulmányokat folytasson Budapesten. Az Iparművészeti Iskolában Simay és Helbing tanárok voltak a mesterei.

építész, restaurátor, építészeti író, illusztrátor (1933-1986).

Szerencsen született 1933. augusztus 28-án. Tanulmányait az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végezte 1952-1957 között. 1957-ben az Országos Műemlékvédelmi felügyelőségnél kezdett dolgozni. 1967-ben Ybl-díjat kapott. 1968-ban a Tervezési Osztály műteremvezetője lett. 1984-ben az Építészeti Osztály vezetőjévé nevezték ki. Munkásságának fő területe a műemlékek helyreállítása volt.

művésztanár

"Szerencsen születtem, ott is élek. Rajz- földrajz szakos tanár vagyok. Festek tájképet, csendéletet, portrét, életképet realista stílusban. Technikám szerint: dolgozom olajjal, akvarellel, pasztellel és vegyes technikával. Eddig 119 kiállításon szerepeltem, amelyből 32 önálló, 87 csoportos kiállítás volt. Külföldön (Szlovákia, Németország, Luxemburg) ötször mutatkoztam be képeimmel: ebből három önálló, kettő csoportos kiállítás volt. Szakirodalomban 21 saját publikációm jelent meg. (Szerencsi Hírek, Pedagógusok Lapja).

grafikus, szobrász

1961. december 19-én született Szerencsen. Gyermekkorát is itt töltötte, ez időtájt nagy kedvvel rajzolt, mintázott természetből ihletett formákat, portrékat. Az általános iskolai tanulmányok során Tóth Miklósné művésztanár ismerte fel először tehetségét. A szerencsi diákévek után az ő hatására került a szegedi  Tömörkény István Művészképző szobrász szakára, ahol kiváló tehetségű művészek oktatták -  nevezetesen Fritz Mihály, Kalmár Márton, Magos Gyula - a klasszikus művészet megismerésére és szeretetére.

csembalóművész

Szerencsen született, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola és a Bartók Béla Konzervatórium zongoraszakán előadóművészeti diplomát szerzett. Évekig a magyar rádiónál és a televíziónál volt zenei szerkesztő, rendező és zenei műsorvezető.
1983-ban az Egyesült Államokba ment, hogy tovább képezze magát. A Rutgers egyetemen csembalóművészetből szerzett diplomát és doktorátust a New York-i Juilliard Iskolán.

gépészmérnök (hőerőgépész), feltaláló, szakíró

1950-ben született Sátoraljaújhelyen. Középiskolai tanulmányait a szerencsi Bocskai István Gimnáziumban végezte. Felesége Dús Magdolna matematikus, két gyermeke van, Zsófi és Katalin. Intenzív kutatásokat végez a különleges energiaátadási folyamatok – elsősorban a gömbvillám és a parajelenségekkel összefüggő jelenségek – területén.

válogatott magyar kézilabdázó (1976-2005)

1976. október 2-án született Szerencsen. Az általános iskolát szülővárosában végezte el. Édesanyja és 2007-ben elhunyt édesapja is testnevelő tanárok voltak, így már kiskora óta sportolt. Először tornázott és atletizált, amikor azonban az édesanyja által irányított kézilabdaedzésre lement, azonnal beleszeretett a játékba. Az általános iskola után a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium testnevelési tagozatára vették fel, de ott nem volt kézilabda, így még a tanév kezdete előtt átiratkozott a Kölcsey Ferenc Gimnáziumba.

Napjaink magyar könnyűzenéjének vitathatatlanul egyik legnagyobb sztárzenekara a magát funk & rock stílusúnak tekintő Hooligans. Számos lemezük jelent meg, több zenei díjat nyertek, dalaik slágerré váltak, óriási a rajongótáboruk, gyakran koncerteznek: Szerencsen is többször felléptek. Az együttes három tagja, Endi, Csipa és Tibi szerencsi származású. A fiúk sokáig Szerencsen éltek és zenéltek, majd Budapestre költöztek.

A népszerű színésznő Szerencsen született 1959-ben, és bár ennél több szállal nem kötődik városunkhoz, tiszteletünk jeleként álljon itt szakmai pályafutásának bemutatása.

1981-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, azóta a Madách Színház tagja. 2007-ben tehetségét A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el.