- www.szerencs.hu - Szerencs város honlapja

Az Országgyűlés 2011. június 27-én hozta létre a cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottságot 302 igen szavazattal (Fidesz, KDNP, Jobbik, LMP) és 46 tartózkodással (MSZP).

A bizottságnak 16 tagja van, 8 kormánypárti és 8 ellenzéki, valamint - ritka módon - a bizottság vezetését is társelnökségben látja el egy fideszes és egy szocialista képviselő. A bizottságnak Koncz Ferenc, a szerencsi térség országgyűlési képviselője is tagja.

A bizottság azonnal munkába állt és 2011. július 14-én megtartotta alakuló ülését, melyen elfogadták a bizottság ügyrendjét, megválasztották a bizottság két szakértőjét, akik kutatásokkal, adatokkal, szakértelmükkel segítik a bizottság munkáját.

A bizottság a második ülését 2011. július 26-án tartotta, amelyen a bizottság vizsgálati programját vitatták meg. Erre az ülésre a bizottság egyik szakértője már készített is egy történeti áttekintést is, mely a rendszerváltáskor meglévő 12 cukorgyár „életútját” mutatja be a 2009-ig. Ettől az évtől ugyanis csak 1 cukorgyár maradt meg az országban.

Koncz Ferenc a bizottsági ülésen elmondta, hogy Szerencsen minden a cukor köré épült. A csokoládé, illetve mindazok a lépések az elmúlt időszakban, amelyek ezt a települést várossá és erős élelmiszeripari központtá alakították. Ez most megszűnt, de nem szabad elfelejteni, hogy ez az első olyan bizottság, amely esetleg olyan felelősséget állapíthat meg, amelyet nagyon erős és magas politikai körökben követtek el. Egészen lehetetlen lépéseket kellett végigkövetni egyszerű állampolgárként, magyar emberként vagy akár politikusként, amikor például azért kezdtek el fizetni, hogy vidéken megszűnjön a szarvasmarhatartás, vagy amikor pénzt adtak azért, hogy a szarvasmarhákat és a sertéseket levágják. Ugyanez történt a cukorral,  a feldolgozóiparral – lásd magyar konzervgyárak! –, vagy például a növényolajiparral is az elmúlt évtizedekben. A képviselő véleménye szerint nem kellett volna lemondani a cukorkvótáról, ezért nagyon fontos meghatározni a felelősségi kört. Továbbá hozzátette, hogy a bizottságnak utat kell mutatnia a jövő tekintetében. Meg kell vizsgálni, hogy egy ilyen stratégiai élelmiszernél, mint a cukor, hogyan érhető el az, milyen kormányzati lépések szükségesek ahhoz, hogy az ország legalább a saját fogyasztását tudja biztosítani. Kiemelte, hogy a kaposvári gyár jelenleg körülbelül 105 ezer tonnát termel, és évente Magyarországon 310 és 330 ezer tonna közötti mennyiségű cukor fogy el. Nagyon fontosnak tartja a jövő tekintetében azt is, hogy a magyarországi igényeket egy ilyen jó képességű, jó adottságokkal bíró országban, mint a mi hazánk, saját erőből tudjuk kielégíteni. Koncz Ferenc elmondta, hogy a cukorkvóták lecsökkenése és a gyárak bezárása ellen csak kormányzati fellépéssel lehetett volna hatékonyan küzdeni.

A bizottság az ülésen határozatot hozott a vizsgálati dokumentumok bekéréséről a vonatkozó országgyűlési határozat pontjainak megfelelően a privatizációs szerződések előkészítő anyagairól, a szerződésekről és az azoknak az utóéletét vizsgáló anyagokról. A bizottság bekéri az 1994 és 1997 közötti tulajdonosi átalakulások dokumentumait, fellelhető dokumentumait is, továbbá bekéri az 1997 utáni időszakról (közvetlenül az Unióba lépésünk előtti időszak magyar cukoripari rendtartásáról), illetve az uniós tagságunkat követően a magyar álláspont képviseletéről az európai közös agrárpolitika keretén belül lefolytatott cukorreform témakörét illetően. Ebben a szakértői előkészítő anyagok, illetve a vitában elhangzott, képviselt álláspontoknak a szakértői, a Miniszterek Tanácsán, illetve a miniszterelnökök Európai Tanácsának ülésén elhangzott dokumentumok és a bizottságok, a bizottsági viták jegyzőkönyvei, dokumentumai szerepelnek majd. Szerepelnek továbbá bármely olyan ülés dokumentumai, amelyen magyar részvétel, magyar küldött, miniszter, államtitkár, főosztályvezető, ágazati vezető, európai biztos, európai parlamenti képviselő is jelen volt, amikor a cukorreform témaköre elhangzott szerepelnek majd. Bekéri továbbá a bizottság a Gazdasági Versenyhivatalnak a témával kapcsolatos beadványait és döntéseit is.

A bizottság a soron következő ülését 2011. augusztus 8-án tartja, amikor meghallgatják Kelemen Istvánt, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének főtitkárát és dr. Zsigmond Andrást, a Cukoripari Kutatóintézet ügyvezető igazgatóját.