- www.szerencs.hu - Szerencs város honlapja

2011. július 4-én újabb sikert könyvelhetett el a szerencsi választókerület képviselője, hiszen az Országgyűlés A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság tagjává választotta.

A bizottságot létrehozó határozatában az Országgyűlés – a magyar nép, a jelen és az eljövendő generációk egészséges és hazai élelmiszerhez való jogáért viselt felelősségére tekintettel – kinyilvánította, hogy Magyarországon a cukoripar területén olyan intézkedések (privatizáció, kötelezettségvállalások, állami támogatások, gyárbezárások, cukorreform, diverzifikáció stb.) történtek az elmúlt több mint két évtizedben, amelyekről erősen feltételezhető, hogy az eredeti szándékokkal ellentétesen, a nemzeti érdekeket súlyosan sértve, az ágazat katasztrofális leépüléséhez vezettek. Az értékesítési és privatizációs szerződéseket a nemzetgazdaság érdekeire való tekintettel meg kell vizsgálni, ellenőrizni kell az abban foglaltak betartásának pontosságát. A jelenlegi helyzetet eredményező esetleges emberi mulasztások előfordulását alapos körültekintéssel meg kell vizsgálni és a még fennálló kedvezőtlen folyamatokat – a jövőre tekintettel – minden lehetséges eszközzel meg kell állítani, illetve kedvező irányba kell fordítani. A kedvezőtlen folyamatokért, cselekményekért viselt személyes – büntetőjogi vagy politikai – felelősséget mihamarabb meg kell állapítani.

A 16 tagú bizottság 180 napon belül jelentést kell, hogy benyújtson az alábbi kérdésekről:

• a cukoripar privatizációja során milyen mulasztások történtek, milyen privatizációs döntések, megállapodások születtek, azokhoz kapcsolódóan az új tulajdonosok felé milyen kikötések kapcsolódtak, betartották-e azokat,

• ki, mikor, és hogyan ellenőrizte az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségek betartását,

• milyen jogszabályi felhatalmazás, irányelvek és szakmai szempontok alapján születtek döntések a cukoripari privatizáció folyamatáról,

• a koncepcióalkotásban, pályázati és döntéshozatali folyamatban mely állami és kormányzati   szervek voltak érintettek (előkészítés, döntés, ellenőrzés),

• milyen felelősség terheli ez ügyben a korábbi ciklusok – különös tekintettel a szocialista–szabad demokrata koalíciók – kormányzatát, mennyiben szolgálta a privatizáció a hozzájuk köthető gazdasági érdekkörök céljait,

• az egyes üzemek értékesítéséből befolyt vételár miként aránylott azok valós piaci értékéhez,

• milyen okra vezethető vissza, hogy az elidegenített üzemek jellemzően külföldi tulajdonba kerültek,

• az Európai Unió 2004. évi csatlakozásunkkor hatályban lévő cukorrendtartása, majd az azt követő többlépcsős cukorrendtartási reform előkészítési és döntési folyamatában milyen álláspontot, milyen szakmai alapon és milyen cél elérése érdekében képviselt Magyarország? A 2004-től hivatalban lévő miniszterelnökökhöz és szaktárcavezetőkhöz milyen döntések, milyen általuk   képviselt magyar álláspont, adminisztratív intézkedések köthetők, amelyek lehetővé tették a jelenlegi helyzet kialakulását,

• az intézkedések milyen hatással voltak, vannak a hazai cukorrépa-termesztésre, a cukorpiaci helyzetre és az árakra, a szakágazati foglalkoztatásra, továbbá a kapcsolódó műszaki fejlesztésre és kutatásra?

A rendszerváltás idején, 1990-ben összesen 12 cukorgyár működött Magyarországon, összesen 600 ezer tonna kapacitással. Az egyes privatizációs eljárások során tulajdont szerzett külföldi befektet ők az egyes esetekben száz éves hagyományokra visszatekintő üzemeket bezárták, a termelést megszüntették. Két évvel a csatlakozás után, 2006-ban az Európai Unió – az Európai Parlament néppárti képviselőcsoportjához tartozó fideszes magyarországi képviselői határozott tiltakozása ellenére – a termelés csökkentését célzó, azt ösztönző „cukorreformot” vezetett be. Ennek eredményeképpen a még meglévő 400 ezer tonnás kvóta 105 ezer tonnára csökkent, és egyetlen – külföldi tulajdonban lévő – működő cukorgyárunk maradt – a kaposvári Magyar Cukor Zrt. – melynek éves termelése a fennmaradt kvótának felel meg.

Magyarországon a kijelenthető, hogy a hazai gazdaság a korábbi cukorexportálóból importra szoruló kiszolgáltatott pozícióba került. Ezt az árak alakulása ma világosan igazolja. Az Európai Unió következő tervciklusának kezdetéig, az agrárstratégia keretei között teljes körűen fel kell készülni a 2014-ben kezdődő időszakra. Ehhez azonban nélkülözhetetlen az elmúlt ciklusok kormányzatai alatt tett jogcselekmények széles körű és mindenre kiterjedő vizsgálata, a vizsgálat alapján tett megállapításokból történő, a hosszú távú jövőre vonatkozó megfelelő következtetések levonása.

A kétségkívül országos jelentőségű, így feltétlenül országgyűlési vizsgálatot követel, amelyet a most létrehozott vizsgálóbizottság folytat majd le.

Fotó: a lebontott szerencsi cukorgyár látképe / Schlemmer Balázs