- www.szerencs.hu - Szerencs város honlapja

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2008. február 15-én tartott üléséről

Jegyzőkönyv a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás 2004. június 10-én, a Szerencsi Középiskolai Kollégiumban tartott alakuló üléséről

A település a Zempléni-hegység délnyugati dombjai között, a Her­nád folyó bal partján, egy szemet gyönyörködtető völgyben található. Alsódobsza az Árpád-kor óta lakott település. Első írásos említése 1332-ből származik, ekkor „Dompsa”, 1481-ben pedig „Also Dobea” néven fordul elő.

A 15. sz. elején Zsigmond király a Perényieknek adományozta, 1521-ben Dobszay Kázmér kapta meg. Idővel a falu felvette tulajdonosa nevét, Kázmér-Dobsza lett. A Hernád partjának omlásai miatt 1741 után a mai helyére költözött a falu, és a Kisdobsza nevet kapta.

A 19. sz. végén tűzvész pusztított, majd a többi szőlőtermelő vidékhez hasonlóan itt is tönkretette a szőlőt a filoxéra.

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2008. január 9-én tartott üléséről

Hamarosan...

Bekecs a Szerencsi-dombság és az Alföld találkozásánál található Mis­kolctól kb. 40 km-re keleti irányban.
A hegyaljai borvidék legnyugatibb községe. A Szerenccsel és Legyesbényével teljesen egybeépült település mellett halad el a 37-es számú főút, így megközelítési lehetőségei ki­válóak.
Bekecs Árpád-kori település, első feljegyzés róla 1067-ből való, a századi apátság alapító levelében található, nevét első tulajdonosai a Bekei csa­lád után kaphatta.
Anonymus mint „kúráló helyet” említi, ami a 19. század végéig működő gyógyhatású iszapfürdőjének volt köszönhető. 1567-ben a török hódoltság idején teljesen elpusztult a falu, majd a Rákóczi-szabadságharc idején is menekülnie kellett lakosainak.

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2007. december 20-án tartott üléséről

A Szerencs-patak és a Somos-hegy között található, jellegzetes hegy­aljai település a megye keleti részén Szerencstől 16 km-re. Határában 3000 éves temetkezési helyre bukkantak. Első írásos említése az 1200-as évekből való „Glup”, „Gulup”, „Galoph” alakban. A 13. században az Aba nemzetségbeli Bököny eladta a területet István fiainak. 1354-ben a király Csobajjal együtt Monaky Mihálynak adta, majd 1356-ban az egri káptalan birtoka lett. 1571-től a Golopi-család ősi lakhelye. A 18. század második felében a Vay és a Vécsey családok voltak a terület föl­desurai. A falu keleti szélén, mocsaras patak völgyében Vay Sándor bir­tokán épült az 1800-as években a (régi) Vay-kastély. A két saroktornyos, eredetileg reneszánsz stílusú épületet többször átalakították, látványos park vette körül.

Település	Telefon (06/47)	Fax	Polgármesteri Hivatal	E-mail
Alsódobsza	350-589	550-003	3717 Alsódobsza, Rákóczi u. 44.	Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.
Bekecs	368-881 368-857 568-048	368-881 368-857	3903 Bekecs, Honvéd út 54.	Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.
Golop	556-020 356-018	356-018	3906 Golop, Fő út 1.	Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.
Legyesbénye	368-212	368-212	3904 Legyesbénye, Rákóczi út 74.	Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.
Mád	348-003 548-016	348-016	3909 Mád, Rákóczi út 50-52.	Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.
Megyaszó	350-027 350-005	350-027 350-005	3718 Megyaszó, Alkotmány u. 2.	Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.
Mezőzombor	369-128	369-445	3931 Mezőzombor, Rákóczi út 26.	Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.
Monok	556-305	356-002 356-093	3906 Monok, Kossuth u. 2.	Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.
Prügy	572-311	572-317	3925 Prügy, Kossuth u. 3.	Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.
Rátka	374-001	374-350	3908 Rátka, Széchenyi tér 1.	Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.
Sóstófalva	46/ 450-009	46/ 450-009	3717 Sóstófalva, Kossuth u. 26.	Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.
Taktaharkány	378-001 378-014	378-014	3922 Taktaharkány, Gépállomás u. 4.	Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.
Taktakenéz	388-001	388-001	3924 Taktakenéz, Béke út 9.	Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.
Taktaszada	392-002	392-002	3921Taktaszada, Kossuth u. 74.	Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.
Tállya	398-538 398-024	398-024	3907 Tállya, Rákóczi út 34.	Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.
Újcsanálos	46/ 450-201	46/ 450-201	3716 Újcsanálos, Hősök tere 1.	Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.
Tiszalúc	46/ 398-311	46/ 598-339	3565 Tiszalúc, Kossuth tér 3.	Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.
Szerencs	47/ 565-200	47/ 565-210	3900 Szerencs, Rákóczi út 89.	Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.

Legyesbénye Zemplén déli részén, Hegyalján található, egy vulkánikus eredetű hegy lábánál fekszik.

Az Aba nemzetségek ősi javai közé tartozott ez a vidék.

A települést az 1330-as években említik először, Begna néven. Később Egyházasbénye, majd Albénye neveken is előfordul. A 14. században külön Albénye és Felbénye létezett.

1428-ban Zsigmond király a falut a Palaghy és Kelecsényi családoknak adományozta. Később I. Rákóczi György és felesége, Lórántffy Zsuzsan­na kapta meg adományként.

A 17. század folyamán a török többször végigpusztította a települést.

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2007. november 28-án tartott üléséről

Tokaj-hegyalja egyik legnagyobb múltú települése, 2002-től a világ­örökség része. A csupán dél felől nyitott, északról hegyekkel, keletről-nyugatról dombokkal övezett, védett kis völgykatlanban helyezkedik el. A Mádat körülölelő panoráma párját ritkító. Első írásos említése a 13. századból, az Árpád-korból való. A Rákóczi-család az 1600-as évek elején birtokrészeket szerzett Mád területén. A település gazdag múltja a 15-16. században összefonódott a világhírűvé vált tokaji bor termelésé­vel, itt volt a borértékesítés egyik központja, itt határozták meg a tokaji bor árát. Virágkorát a 17-18. században élte. Jelentős zsidó lakosság te­lepedett le, s kapcsolódott be a borkereskedelembe.

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2007. október 19-én tartott üléséről

Megyaszó Község Zemplén délnyugati csücskében fekszik, Harangod-vidékének központja. Az itt talált bronzkori leletek és a feltárt népván­dorlás kori temető bizonyítja, hogy a terület már évezredek óta lakott hely. A település neve először 1219-ben fordul elő írásos emlékben. A 18. században mezővárosi rangot kapott, ebben az időszakban a Miskolc-Kassa kereskedelmi útvonal érintette települést. A fokozott műemléki védelem alatt álló, gótikus stílusú református templomot az 1600-as években építették újjá, mely köré lőrésekkel ellátott várfalat emeltek. Orgonáját a kassai református templomból vásárolták, szószékeit kararai márványból faragták.

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2007. november 15-én tartott üléséről

A Zempléni-hegység déli lábaihoz közel elhelyezkedő község, Szerencs­től keletre, Tokaj-hegyalján található.
Fontos vasúthálózati pont, ahol a Szerencs-Sátoraljaújhely és a Szerencs-Nyíregyháza vasútvonalak ágaznak el. A település nevét a történelmi feljegyzések 1298-ban említik először, amit Lehel fia Sumbor nevéből származtatnak. A község urai a történelem folyamán gyakran változtak, több pereskedés ismert a megye nemesei között a községért. A számos kúriával és szőlőbirtokkal rendelkező falu birtokosai között 1593-ban szerepel először a Rákócziak neve. 1665-ben Mezőzombort II. Lipót császár különféle szabadalmi jogokkal ruházta fel, ám később fejlődése megtorpant. Az egyházak szerepe mindig fontos volt a falu életében. Az Árpádok korában főesperesség volt itt. Ma református, görög katolikus és római katolikus templom található a településen.
A községben több intézmény gondoskodik a lakókról: házi orvosi rende­lés, általános iskola, napközi otthonos óvoda, családsegítő és gyermek­jóléti szolgálat, valamint idősek klubja. Infrastruktúrája jól kiépített: vízvezeték-hálózat, szennyvízcsatorna, gázvezeték, kommunális hulla­dékgyűjtés szolgálja a lakosságot.
A falu bora már a múltban is a tokajiéval volt egyenértékű, de lakossága életében a tiszai halászat is fontos szerepet játszott.
A község híres műemlék jellegű épülete a Patay, vagy más néven a Sárga borház a 37-es főút mentén, a falu határában. Ma étterem működik benne. A település nevezetessége a Bortó, mely forrásvízből táplálko­zó mesterséges tó. Környezetében színvonalas panzió, faházak és strand, vendéglő várja az érdeklődőket. A település 2002-ben a világörökség részévé vált Tokaj-hegyalja világörökségi diplomájának elnyerésével.

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2007. szeptember 28-án tartott üléséről

A Tokaj-hegyaljai borvidék egyik nagy múltú települése. Monokról Anony­mus Gesta Hungaroruma is említést tesz. A település legkorábbi írott emlé­ke 1392-ből származik. Monok neve többek szerint személynévből alakult, melynek alapjául a monoh szó barát, szerzetes jelentése tekinthető.
A község híres szülötte Kossuth Lajos. A „legnagyobb magyar” egykori szülőháza 1949 óta a Kossuth Emlékmúzeumnak ad helyet. A copfstílusú épülettel szemben található a Kossuth-park Kisfaludy Strobl Zsigmond egész alakos bronz Kossuth-szobrával.
A falutól délnyugatra lévő domb tetején épült fel a Monaky-család reneszánsz kastélya, mely több mint 500 éve áll, ma Reneszánsz Kastély Szálló, amely­hez reneszánsz lovagéttermet terveznek. A település kevésbé ismert műemlé­ke az 1750-ben épült Andrássy-kastély. 1914 óta iskola működik benne.

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás 2007. augusztus 24-én tartott üléséről

A település a Taktaköz középső részén fekszik. A régészeti leletek tanúsá­ga szerint már az őskorban lakott hely volt. Nevét – melyet valószínűleg az Aba nemzetségbeli Prud ispán után kapott – Árpád-kori okleveleink­ben is megtalálhatjuk. Az 1300-as években templomos helyként említet­ték. 1562-ben már működött itt a református egyház. A török korban a környék lakói a Tisza és a Takta mocsaraiba menekültek a háborús pusz­títások idején. A 18. században a környék legnagyobb birtokosa a Patay család volt, akik kastélyukat is itt építették fel. Az 1752-es tűzvészben az egész falu leégett, ekkor vált használhatatlanná régi temploma is. A ma látható református templom 1803-10 között épült fel.

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2007. július 6-án tartott üléséről

Rátka község a világörökség részét képező Tokaji Történelmi Borvidék egyik német nemzetiségi települése. A településről az első írásos adat 1255-ben jelenik meg. 1567-ben azon zempléni települések között em­legetik, melyeket feldúlt a török. A község a regéci uradalom részeként a Rákóczi család birtoka, 1697-től teljesen lakatlan. 1716-ban Trauthson János Lipót Donát herceg kapta meg a tulajdonjogot. Fia, Trauthson János Vilmos a Német Római Birodalom alattvalói közül hívott be telepeseket. Így népesült be 1750-ben, majd 1785-ben újra a község Schwarzwald és a Bódeni tó környékéről érkező családokkal.

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2007. május 8-án tartott üléséről

Az aprócska település a Harangod dombvidékén fekszik, Szerencstől és Miskolctól 25-25 km távolságra. Sóstófalva története régi időkre vezet­hető vissza. A régészek neolit település nyomait tárták fel a környéken. A 19. századig a község nem a mai helyén, hanem a Hernád folyó bal partján helyezkedett el. Egy 1387-es irat szerint ekkori neve Hoporty volt. A folyó gyakori áradása, a földcsuszamlások alkalmatlanná tették a települést a terjeszkedésére, így 1870 körül új helyen kezdtek el épít­kezni. A Megyaszó felé eső réten volt egy kis tó, mellette élt egy Sós nevű uradalmi gazda.

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2007. május 2-án tartott üléséről

A Taktaköz kapujában fekvő település eredete az ősidőkre vezethető visz­sza, amit a bronz- és vaskori leletek bizonyítanak. A községet a Váradi Regestrum említi 1211-ben „Horkyan” néven. A honfoglalás idején Tö­hötöm fiától,Horka vitéztől kaphatta nevét a terület, s hamar birtokba is vették mint kapuvidéket. Kezdetben az Abák birtoka volt, 1352-ben Nagy Lajos király több más településsel a Zudar-családnak adományoz­ta. A 14-15. században többször cserélt gazdát.
A 16. század második felében kétszer is feldúlták a törökök. A század végén Rákóczi Zsigmond kezére került. 1687-ben ismét megtámadták a törökök, a település 30-40 éven át kihalttá vált, lakói a Taktaköz nádasaiban bujkáltak. Sok fa­lusi részt vett az 1697-es hegyaljai felkelésben. 

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2007. április 13-án tartott üléséről

A Taktaköz a közép-tiszai ártér legészakibb kistája. Területének nagy ré­sze folyó menti hullámtér, öntésföldekkel és ligeterdő maradványokkal. Anonymus szerint az Abák ősi birtokához tartozott. 1332-ben „Chimis”, az 1352-es Anjou-kori okmánytárban „Kenbez Tacta” formában emlí­tették.
A megye keleti peremén a Taktaköz nevű sík tájon, a Tisza közelében elhelyezkedő falu, nem azon a helyen volt, ahol ma fekszik. 150 évvel ezelőtt a régi község, Ókenéz, alig egy kilométerre feküdt Tiszadobtól, közvetlenül a Tisza partján. Akkor Kenyízsnek nevezték, s teljes egészé­ben a Tisza szeszélyétől függött az itt élők élete, ami igencsak viszontag­ságos volt, mert a „vásott” Tisza szinte minden évben tönkretette az itt élők házait. Amikor a Tiszát szabályozni kezdték, s a vizet új mederbe terelték a falu népe a mai helyükön telepedtek le. Ezért tartja azt a száj­hagyomány, hogy a község kétszer született.

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2007. március 28-án tartott ülésén készült jegyzőkönyvből

A Takta patak melletti település területéről neolitikus gödrök, szkíta sí­rok és római cserepek kerültek elő. A falu az Árpád-házi királyok idejé­ben keletkezett. 1227-ben „Zada” néven említik az írásos emlékek. Az 1270-es években a Zud nemzetségből való Bikkfiai Jakab fia, Simon volt a birtokosa.
A 14. században építették sáncokkal körülvett földvárát, melynek a kö­zeli Takta patak adta a nevet. A földvár a 14. században a Monaky, majd a Doby-család kezébe került.
A település lakói alaposan megszenvedték az elmúlt évszázadok történel­mi viharait, de mindig talpra álltak.

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2007. március 13-án tartott üléséről

A Tokaji (Zempléni)-hegység dny-i lábánál meghúzódó nagyközség egyik jelentős szőlő (bor)termelő települése a világörökség részének nyilvání­tott Tokaj-hegyaljának. A geodézusok mérései szerint Európa mértani középpontjában fekszik. A település főterén, műemléki környezetben áll a római katolikus templom, a Rákóczi-kúria, valamint a Maillot-kastély. A település alatt húzódó híres Rákóczi-pince szintén a védett építési kör­nyezet részét alkotja. Az eredetileg gótikus, most barokk stílusú római katolikus templomot Szent László tiszteletére építették a 14. sz. elején.

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2007. február 14-én tartott üléséről

Tiszalúc Miskolctól 20, Tokajtól 30 km távolságra, a Harangod mező délkeleti részén, a Takta holt-tiszai torkolatánál található nagyközség. Már az őskorban lakott telep volt. Legrégebbi őskori emlékei a csiszolt kőkorszakból valók, de bronzkori leleteket is találtak itt. A honfoglalás alatt Lucnál a Tiszán kikötő és rév volt, itt eveztek át Árpád vezér követei is. Anonymus „Lucy” néven említi. A 17. század végén hajdúváros, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1642-ben telepített itt le hajdúkat.
A település címere az 1697-es évszámmal ellátott pecsétnyomó alapján ké­szült, amely kardot tartó kart és fölötte ötágú koronát ábrázol. A korona a címerben nem a királyság, hanem a hatalom, a közigazgatás jelképe, a kardot tartó kar pedig arra utal, hogy Tiszalúc hajdúváros volt a 17. században, lakói fegyverrel szolgálták a hazát.

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2007. február 9-én tartott nyílt üléséről

A község a Hernád folyó völgyében a történelmi Zemplén kapujában található. A szerencsi kistérség, ezen belül a Harangod vidék része. Mis­kolctól és Szerencstől 22-25 km távolságra fekszik.
A község első írásos említése 1416-ból való, Zsigmond király adomány­levelében szerepel „Chanalos” formában. 1472-től Mátyás király birto­ka volt. 1585-ben foglalta el a török. A Rákóczi szabadságharc idején, 1710-ben a pestis tizedelte meg a lakosságot. Mivel a Hernád folyó part­ján feküdt a település, a víz többször elmosta. Így 1865-ben költözött a falu mai, védettebb helyére.
Az Újcsanálos nevet a község az 1904-es névrendezés óta használja ebben a formában.

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2007. január 9-én tartott üléséről

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2006. december 15-én tartott ülésén készült jegyzőkönyvből

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2006. november 29-én tartott üléséről

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2006. augusztus 28-án tartott üléséről

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2006. május 11-én tartott üléséről

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2006. február 15-én tartott nyílt üléséről

a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2006. január 30-án tartott üléséről

A SzTcKT Társulási Tanácsának 2005. december 19-én a Szerencsi Polgármesteri Hivatalban tartott üléséről

A SzTcKT Társulási Tanácsa 2005. november 21-én tartott üléséről

A SzTcKT Társulási Tanácsa 2005. október 24-én tartott üléséről

a SzTcKT Társulási Tanácsa 2005. augusztus 29-én tartott üléséről

a SzTcKT Társulási Tanácsa 2005. június 14-én tartott üléséről

a SzTcKT Társulási Tanácsának 2005. április 25-én tartott üléséről