Kilenc település sokallja a védelmező szigort
Le akar mondani a világörökségi címről a tokaji térség kilenc települése - hasonló esetre nem volt példa a világon.
Az ok: november végén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés által elfogadott megyei területrendezési terv gátolja az iparfejlesztést a vidéken. Egy sor Tokaj környéki település lemondana arról, hogy a világörökség része legyen. Abból ugyanis nem tudnak megélni, viszont komoly akadályokat jelent a boldogulásukban. Rónavölgyi Endréné, Szerencs polgármestere sorolja, hogy miért: a területrendezési terv tiltja erőművek létesítését és jelentősen korlátozza az ipari területek nagyságát a világörökségi területen. Véleménye szerint az itt kívánatosnak tartott borászat, az idegenforgalom, valamint a mezőgazdaság nem tartja el a térség lakóit. Az ő kistérségükben 25 százalékos a munkanélküliség. Ezen csak ipari üzemek létesítésével lehet enyhíteni. Városuk arculata eddig is nagyrészt ipari jellegű volt, és ez nem zavarta a borászatot. Osika József, Tállya polgármestere hozzátette: az elmúlt két hónapban többször is egyeztetett a megyei közgyűlés elnökével, valamint a többségi Fidesz-frakció tagjaival, de nem kerültek bele a tervbe azok a javaslatok, amelyeket a térség 18 települése fogalmazott meg a szabályozások enyhítése érdekében. Osika megjegyezte: a tervek szerint a világörökségi címről való lemondásról még decemberben döntenek az érintett önkormányzatok. A szerencsi polgármester viszont úgy fogalmazott: még átgondolják a lépést. Májer János, Tokaj polgármestere, a Tokaji Világörökségi Egyesület elnöke a magyar diplomácia legnagyobb sikerének tartja, hogy a borvidék megkapta a világörökségi címet. Ennek köszönhetően nyertek el kétmilliárd forint értékű turisztikai támogatást, amelynek köszönhetően Szerencsen például felépült a világörökségi kapu vagy a Magyar Nyelv Múzeuma Széphalomban. Az elnök szerint -amennyiben a települések kilépnek-az UNESCO valószínűleg megvonja a címet a térségtől. Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke kifejtette: a megyei területrendezési tervnek illeszkednie kell az országoshoz, amit a parlament fogadott el. Abban sem szerepel az, hogy a világörökségi területen erőműveket lehet építeni, pedig - meglátása szerint - Rónavölgyi Endrénének, mint szocialista országgyűlési képviselőnek lehetősége lett volna ezen változtatni.
A világörökségi címet a tokaji borvidék, mint kultúrtáj kapta meg 2002-ben. Az érintett huszonnyolc település között először a Szerencsre tervezett szalmaerőmű ügye okozott feszültséget. Rónavölgyi Endréné szerint a most elfogadott megyei rendezési terv a szerencsi erőműre már nem vonatkozik, ugyanis a beruházó jogerős építési engedéllyel rendelkezik. Csakhogy a létesítmény körül kialakult ellentétek miatt a japán befektetők idén tavasszal kiszálltak az üzletből, a beruházó, a BHD Hőerőmű Zrt. új lehetséges partnere, az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. több feltételhez kötötte szerepvállalását. Ezek között az egyik: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által készítendő világörökségi hatástanulmány egyértelműen zárja ki, hogy az erőmű bármilyen káros hatással lehet a borvidék értékeire.
Forrás: Népszabadság
